A Kőszegi-hegység kincsei a vasfüggöny árnyékában

A tájegység gerincét a Trianonban megállapított osztrák-magyar határvonal szeli ketté. A szocializmus időszakában ez totális átjárhatatlanságot jelentett, hiszen a határzár elvágta a régi utakat, és a határőrség jelenléte állandó volt. Itt húzódott a hírhedt vasfüggöny.

A kőszegi óház, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A vasfüggöny a szocialista és a kapitalista világrend kibékíthetetlen ellentétét jelképezte. A keleti blokk államai szögesdrót akadályból, aknamezőből és magaslati figyelőhelyekből álló műszaki zárat építettek ki, amely az átjárást mindkét irányból ellehetetlenítette. Magyar szakaszának telepítését az ország nyugati és déli határán 1949 kora tavaszán kezdték meg. A törvénytelen határátlépések megakadályozása a határőrség feladata volt, melybe a befelé és a kifelé irányuló illegális határsértés megelőzése egyaránt beletartozott. A határsértők elleni fellépés leglényegesebb, egyben leginkább vitatott aspektusát az adott esetben visszafordíthatatlan következményekkel járó fegyverhasználat képezte. A vasfüggöny utolsó áldozatának tragédiája sajnos pont ehhez a környékhez köthető: Kurt Werner Schulz 36 éves weimari építész élettársával és gyermekével Magyarország nyugati határán keresztül akart a Német Szövetségi Köztársaságba eljutni. Amikor véget ért a balatoni nyaralás, a nyugati határhoz utaztak. Első menekülési kísérletük eredménytelennek bizonyult, a határőrök feltartóztatták őket. Másnap, augusztus 21-én este, Peresznye térségében újabb kísérletet tettek. A járőr ezúttal is észrevette és megállásra szólította fel őket. A férfi elszántságát felszította előző napi kudarca, dulakodni kezdett a járőrparancsnokkal, és megpróbálta elvenni fegyverét. Eközben osztrák területre kerültek, ahol a figyelmeztető lövések miatt kibiztosított fegyver elsült, és halálra sebezte a német férfit.

Óház-óvár, Fotó: Mayer Jácint

Mióta megnyíltak a határok és lehullott a vasfüggöny, a helyzet jelentősen átalakult. 1997 óta a hegység mindkét oldala az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark országhatáron átnyúló natúrpark része lett, amivel egyesíteni igyekeztek a száz éve határral szétválasztott hajdani Kőszegi járás településeit. Célja, hogy megőrizze területén található természeti, kulturális és történelmi értékeket. A fejlesztéseknek köszönhetően rengeteg tájékoztató táblával, kiválóan karbantartott és jelzett turistautakkal, tanösvényekkel találkozhatunk. A számos magyar jelzés – köztük az Országos Kéktúra – mellett ma már nemzetközi útvonalak is érintik a térséget.

A Szent Vid-kápolna és régi tornya, Fotó: Mayer Jácint

Kőszegtől Velemig rendkívül látványos erdei túrát tehetünk gyalog és kerékpáron is, melyet kilátók, források, történelmi épületek és a háborítatlan erdő kísér. Írásunkban 2 épített történelmi értékéről teszünk említést.

Szent Vid földvára, Fotó: Mayer Jácint

A Kőszegi-hegység egy gigantikus erők által formált ormán, a 609 méter magas Óház-tetőn egykor egy szintén gigantikus torony magasodott, uralva az alant elterülő tájat. A hegy platóján kibillent, összepréselődött palarétegek kölcsönzik zord hangulatát a rajtuk elhelyezkedő romoknak, mely fölé kilátót álmodott az utókor, ahonnan széttekintve megértjük, hogy a vár építtetője miért e helyre tervezte védelmi építményét. A fák fölé magasodó egykor 20-22 méter magas toronyból az alábbi panoráma tárulhatott a vár urának szeme elé: északra a távoli horizonton feltűnnek Pozsony hegyei, a Fertő-tó nádasai és víztükre, tekintetünket tovább balra fordítva a Soproni-hegység magaslatait láthatjuk, nyugatra a Kőszegi hegység ormai, a Pintér-tető, az Irány- valamint a Tábor-hegy továbbá tiszta idő esetén a hósapkát viselő Schneeberg csúcsa tűnik fel. A keleti horizontot a lankás tájból kiemelkedő két vulkáni kúp uralja, a Ság és a tőle magasabb Somló. A vár tornyának helyet adó sziklát mesterséges, sziklába vésett függőleges árokkal választották le a hegy gerincéről, így szigetszerűen emelkedik ki a „várudvarból”. Maga a torony 20×12 méteres külső mérettel és közel 2 méter vastag falakkal épülhetett, déli falán egy félköríves védőművel. A „kaputoronytól” kelet-északkeleti irányba egy 40 méter hosszan nyomon követhető várfal indul.

Érdemes elolvasniOmladozik Magyarország legépebben fennmaradt romvára is – Cseszneken jártunk

A Kőszegi-hegység másik legnépszerűbb történelmi kirándulóhelye az 589 méteres Szent Vid-hegy és a tetején álló kápolna. A Velem fölé magasodó hegyek egyik ékköve a fák közül előbújó, fehér falú, bájos kis kápolna, amely ráadásul szép panorámával is megajándékoz minket. A kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni. A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Már a kőkori ember, valamint az i. e. II. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. IV-III. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk “egy emeletnyit”. A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics Miklós kőszegi várkapitány katonái is védelmeztek a törökök ellen.