2000 éves orvosi sírt tártak fel egyedülálló sebészeti eszközökkel a Jászságban – képek
Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei egy közel 2000 éve a földben pihenő orvos nyomaira bukkantak Jászberényhez közel, melyet április 25-én exkluzív sajtótájékoztató keretében mutattak be. A feltárt magyarországi leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból csak Pompeiben tártak eddig fel.
A radiokarbon kormeghatározás szerint a Kr. u. 1. századra keltezhető egyén sírjából előkerültek a gyógyításhoz, sebészeti beavatkozáshoz használt rendkívüli minőségű eszközök is. Ez az időszak a Jászságban egy átmeneti idő lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között, így önmagában is feltűnő, hogy egy ilyen presztízsű eszközökkel felszerelt orvos járt ezen a területen. A jelenlegi feltevés szerint a valószínűleg valamelyik birodalmi központban képzett, jól felszerelt orvos valaki megmentésére utazhatott erre a területre, írja az ELTE hivatlos oldala.
A tanszéki ásatás során, hallgatók segítségével feltárt sírból először a lábfejeknél, egykor fa ládikákban elhelyezett orvosi eszközök láttak napvilágot. Fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, valamint gyógyszermaradványok láttak napvilágot. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acél pengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, mely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas.
A sebészeti eszközök párhuzamai a Római Birodalom széles területeiről ismertek, a szikéknek pontos párhuzama is megtalálható egy galliai lelőhelyen. Ezzel együtt is az egykori Barbaricum területéről rendkívül ritkák az ehhez hasonló leletek, a jászsági orvos itteni látogatása majd eltemetése feltehetően valamilyen rendkívüli esemény következménye lehetett.
Külön kiemeli a lelet fontosságát, hogy – az eszközök palettája alapján – egy teljes orvosi szettről beszélünk, a korszak viszonyai között.
Az április 25-én tartott sajtótájékoztatón Prof. Dr. Vida Tivadar, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója ismertette az ásatás ötletét, tervét és céljait, majd Prof. Dr. Borhy László, az ELTE rektora beszélt a lelet jelentőségéről a Régészettudományi Intézet kutatásai sorában.
Dr. Samu Levente, a feltárást végző régészcsapat tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa beszélt az ásatás lebonyolításáról, valamint a lelet előkerüléséről és kontextusáról, Dr. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója pedig orvostörténeti szempontból méltatta a leleteegyüttest. A Jász Múzeum régész muzeológusa, Gulyás András a Jászság, Jánoshida és Jászberény története szempontjából ismertette a leletet, Döbröntey-David Szilvia okleveles restaurátorművész pedig a leletek restaurálásának folyamatát vázolta fel.
További képek itt.
Ahogy ma korábban írtuk, ókori kelta településre bukkantak Nógrádban, részletek itt.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm