Patagónia elveszett városa

A legenda szerint a Cézárok városa, más néven a Vándorváros egykor Patagóniában, a mai Chile és Argentína között feküdt. Annak ellenére, hogy a pletykák és a beszámolók mintegy 200 éven át keringtek róla, és expedíciókat küldtek a felkutatására, soha nem találtak konkrét bizonyítékot a létezésére.

El Dorado, Paititi és a Cézárok városa: Dél-Amerika elveszett városainak keresése

A Cézárok mitikus városát övező története gyakorlatilag egy kaptafára megy a többi elveszett város történetével. Ezek álmodozók és felfedezők nemzedékeit bűvölték el, különösen az európai gyarmatosítás korában. Platón híres Atlantiszához hasonlóan a rég elfeledett, kincsekben bővelkedő városokról szóló mesék megragadták a szerencsét kereső kalandorok fantáziáját. Sokakat arra ösztönöztek, hogy életüket kockáztatva veszélyes utazásokra induljanak Dél-Amerika hatalmas területén.

A Kolumbiában található El Doradóról, az elveszett arany városáról szóló legendák még ma is inspirálják a kincsvadászokat. Ők a csibcsa, más néven muiszka nép mitikus királyának aranyát keresik. Hasonló történetek pedig akadnak bőven.

Chilében, Z elveszett városa a dzsungel mélyén rejtőző gazdagság hírhedt központja, míg a perui Andokban Paititi sokak szerint az inkák legendás utolsó városa.

Cézárok városa, Patagónia

A patagóniai Cézárok városa elveszett kincsek lelőhelyeként vonult be a történelemkönyvekbe, amely valahol Dél-Amerika déli csücskében található. Nem szabad összetéveszteni az olaszországi Baiaevel, amely egykor olyan divatos üdülőhely volt, ahol olyanok is megfordultak, mint Julius Caesar, Nero és Hadrianus, és amely a Caesarok elsüllyedt városaként vált ismertté, miután egyes részei a víz alá kerültek a vulkáni tevékenység következtében visszahúzódó partvonal miatt.

A patagóniai Cézárok városa hihetetlenül gazdag településként maradt fenn, a leírások szerint tele volt arannyal és drágakövekkel.

“Ez a képzeletbeli város ezüsttetős épületeket, jáspisból készült templomokat és tornyokat, aranyból készült harangokat kapott, és amelynek lakói, minden külső dologtól elvonulva, mindennel rendelkeztek, amit kellemesnek képzeltek”,

írta Francisco Astaburuaga Cienfuegos 1899-ben a Chilei Köztársaság földrajzi szótárában.

Egyes beszámolók szerint a Caesarok városa egy legendás faj otthona, amelyet néha európai kinézetű fehér óriásokként írnak le. A ‘The Phantom Atlas: The Greatest Myths, Lies and Blunders on Maps’ (Fantom Atlasz: A legnagyobb mítoszok, hazugságok és tévedések a térképekről) című könyvében Edward Brooke-Hitching leírja egy 1764-ben névtelenül kiadott könyv esetét. A regény kilenc, állítólag az 1600-as évek elején írt levelet tartalmazott, amelyek egy “a cessarok” néven ismert népet írtak le.

Bár az idézett leveleket egy James Burgh nevű skót mind csak kitalálta, a könyvet a Cessares városának eredeti legendája ihlette. De honnan származik valójában ennek a mitikus elveszett városnak a története?

Patagónia rejtélyes császárvárosának feltárása

Úgy tűnik, hogy a városról szóló mesék a gyarmatosító felfedezők által elmondott beszámolók összevonásából származnak.

1515-ben Juan de Solis spanyol felfedezőt és embereit bennszülöttek támadták meg a mai Buenos Aires közelében. A Sierra de la Plata néven ismertté vált belföldi ezüstforrásról szóló bennszülött történetek által inspirálva elterjedt a pletyka, hogy de Solis csapatának túlélői Patagónia felé vándoroltak, ahol egy fehér emberek által lakott fantasztikus városra leltek.

Magáról a Cézárok városáról az első említés Francisco Cesar kapitánytól származik, aki 1528-ban expedíciót vezetett a mai Argentína felfedezésére. Cesart Sebastian Cabot velencei felfedező küldte erre az útra, aki a Magellán-szoroson keresztül a Maluku-szigetek felé tartva úgy döntött, hogy felfedezi a Rio de la Plata környéki területet Észak-Argentínában. Cabot küldetése végül azzal zárult, hogy a mai Uruguay és Argentína területén is megalapította az első spanyol erődöket.

A Cesar küldetéséről szóló történetek Ruy Díaz de Guzmánnak köszönhetően terjedtek el, aki harmadik kézből írt beszámolót kalandjaikról. Írásai szerint egy gazdag, nemesfémekből álló várossal találkoztak mélyen az Andok hegyei között. Ő Ciudad de los Césares-nek nevezte el, ami azt jelenti, hogy a Cézárok városa. Minden jel szerint ez a Cézárok városa Guzmán túlzottan élénk képzeletének szüleménye volt.

A Dél-Amerikában különböző felfedező expedíciók során eltűnt emberek, valamint az őslakosok által elmesélt különös legendák hatására az elveszett városról és kincseiről szóló történetek újra és újra felbukkantak. 1540-ben a Magellán-szorosban bekövetkezett hajótörés mintegy 200 emberéletet követelt.

A történet fordulata 1563-ban következett be, amikor az elveszett legénység két tagja végül visszatért Chilébe, és elmesélte kalandjait. Történetükben azt állították, hogy utazásuk során egy olyan várost fedeztek fel, amely tele van az inkáknak tulajdonított kincsekkel.

Egy másik változat a 17. századból ered, amikor spanyol gyarmatosítók azt állították, hogy felfedeztek egy várost, amelyről azt hitték, hogy a Cézárok elveszett városa. Bár ez a következő évszázadokban számos expedíciót inspirált, egyiknek sem sikerült megtalálni az elveszett várost.

Annak ellenére, hogy egy expedíció során sem lelték meg a Cézárok városát, az emléke és annak számos különböző formája az idők során tovább élt.

Érdemes elolvasni:

• Az üres sír, amelyben találtak egy több, mint 1000 éves viking hajót
• Megfejthették a lehetetlennek hitt egyiptomi szobor rejtélyét