Kémbázis Kubában: az oroszok helyett a kínaiak nyomulnak a térségben, nagyon közel van az Egyesült Államok

Kuba közelsége az Egyesült Államokhoz mindig is kulcsszerepet játszott a geopolitikai csatákban. Úgy tűnik, hogy az idők változnak, a szovjetek helyett a kínaiak igyekeznek közel kerülni minden téren az Egyesült Államokhoz.

Az oroszok fél évszázadon keresztül a közeli Kubában lévő egykor több ezer alkalmazottat foglalkoztató kémbázisát használta arra, hogy a telefon- és adatkommunikáció lehallgatásával amerikai katonai titkokat lopjon el. A Szovjetunió szétesése után a bázist bezárták, de úgy tűnikPeking talán ott folytatja, ahol Moszkva abbahagyta.

Az egyik nagy különbség a két kommunista birodalom között, hogy míg a Szovjetunió ideológiai hódításokra törekedett Kubában és egész Latin-Amerikában, addig Kína erőfeszítései a fellendülő gazdasági kapcsolatokban gyökereznek, írja a Japan Times.

Az elmúlt napokban röppent fel a hír, miszerint szerint Kuba beleegyezett, hogy kínai kémlétesítményeket helyezzen el a Floridától mindössze 145 kilométerre fekvő szigeten. A Biden kormány nem igazán reagált egyértelműen az értesülésekre, de azt elmondta, hogy tudomásuk van arról, hogy a régóta fennálló kínai hírszerzési jelenlétet még 2019-ben bővítették tovább.

Kína természetesen mindent tagad, és szerintük csak az Egyesült Államok akar éket verni Kuba és Kína igaz barátsága között.

Kína nyomul Latin-Amerikában

Ugyanakkor elemzők szerint a kínai szorosabb felügyelet Hszi Csin-ping elnök azon törekvéseinek egyik jele, hogy a Biden-kormányzatot kellemetlen helyzetbe hozza Latin-Amerikában. Kína eddig sem tétlenkedett, hiszen az argentin Patagóniában található űrbázisoktól kezdve a texasi mexikói határon lévő gyárakig a Kínai Népköztársaság és vállalatai egyre inkább megvetik a lábukat az Egyesült Államok “hátsó udvarának” nevezett területen. A pénzt sem sajnálta Peking, az állami kínai bankok több mint 136 milliárd dollárt is kölcsönöztek a régiónak. A Világgazdasági Fórum szerint a Kína és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kereskedelem 2000 és 2020 között 12 milliárd dollárról 315 milliárd dollárra nőtt.

Úgy tűnik, hogy Kína egyenlő kereskedelmi partnerként kezeli Latin-Amerikát, míg az Egyesült Államok sokszor tévesen kevés energiát fektet a közeli kapcsolatokba.

Kína kubai térnyerése azt is tükrözi, hogy a szigetország kétségbeesetten keresi a pénzt, hiszen a 60 éve éárvényes kereskedelmi embargó újra fojtogatja a nemzet gazdaságát. A tilalom az Egyesült Államokkal szembeni ellenérzés jelképévé vált Latin-Amerikában, és Kína ezt ki is használja.

A Szovjetunió a forradalom elterjesztésére és marxista-leninista rendszerek létrehozására törekedett az egész régióban, és így akarta érvényesíteni az akaratát, míg a szintén kommunista Kínát sokkal kevésbé érdekli az ideológia, és inkább az árucikkekre koncentrál, és vasérc és szójabab Brazíliából, búza Argentínából és olaj Venezuelából megvásárlására összpontosít.

Kína számára szintén előnyös, hogy a venezuelai Nicolas Maduro továbbra is Caracasból “fenyegeti” Washingtont, ami aggodalmat vált ki az Egyesült Államokból, ahogyan az Indo-csendes-óceáni térségben lévő új amerikai támaszpontok is Hszi kínai elnöük figyelmét igénylik.

Politikai téren is nyomul Peking, hiszen továbbra is nyomást gyakorol a régió országaira, hogy vonják vissza Tajvan diplomáciai elismerését. Legutóbb Honduras is beadta aderekát.

Kína közelből figyeli az Egyesült Államokat

“Kuba és Latin-Amerika a közelség és az interakciók hosszú története miatt hasznos nézőpontot jelent az Egyesült Államok megfigyelésére” – mondta Ja Ian Chong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politikatudományi docense. “Kuba konkrétan lehetővé teheti a jeladós hírszerzést, tekintettel a Floridában és az Egyesült Államok déli részén található amerikai katonai támaszpontok jelenlétére.”

Szembesülve azokkal a jelentésekkel, hogy Kína kémállomást működtet Kubában, Washingtonban ujjal mutogatás kezdődött.

Aa történet belpolitikai hullámokat is ver, hiszen közeledik a választás, és már megy is a két nagy amerikai párt kakaskodása. Blinken a héten Donald Trump korábbi amerikai elnök kormányát hibáztatta azért, mert nem tett eleget a tengerentúli hírszerzés fokozására irányuló kínai erőfeszítésekkel szemben, miután kiderült, hogy Peking 2019 óta kémlétesítményt működtet Kubában. Ugyanakkor a válaszra sem kellett sokat várni, Trump és kormányának korábbi tisztségviselői ezt tagadták, Trump pedig Bident hibáztatta.

Ahogy korábban írtuk, Magyarországon két illegális rendőrörsről lehet tudni, amelyet a Pekinghez és a Kínai Kommunista Párthoz lehet kötni, részletek itt.