Az iszlám hódítások miatt szakadt meg a britek elefántcsont-ellátottsága
Egy új tanulmány szerint, melyet a Heritage Daily szemlézett, a több mint 70 angolszász temetőben talált karikák elefántcsontból vannak, amik Afrika egy pontjáról származnak.
A karikákat általában az i. u. 5. század végétől a 7. századig magas státuszú nők temetkezési helyein találták meg, de az anyag eredetét – azaz hogy elefántcsontból lennének – a 19. század óta vitatják. Az erről szóló vitákban gyakran elhangzott a rozmár- és mamutcsont is.
A Lincolnshire-i Scrembyben egy angolszász temetőben nemrégiben végzett ásatások során ilyen karikákat tartalmazó, díszes női sírokat találtak, amelyeket radiokarbonos kormeghatározással és tömegspektrometriás (ZooMS) zoarcheológiai módszerrel vizsgáltak.
A tanulmány szerint: “A stronciumelemzést arra is felhasználták, hogy azonosítsák az elefántok lakóhelyét az agyarcsontok kialakulásának idején. Több módszertani megközelítéssel megállapítottuk, hogy a Scremby-gyűrűkhöz használt elefántcsont olyan elefántoktól származik, amelyek valamikor az i. u. 5. és 6. században egy fiatal afrikai vulkanikus kőzetekkel borított területen éltek”.
A stronciumizotóp-értékek egy Kelet-Afrika körüli régióra utalnak, az elefántcsont valószínűleg a mai Eritrea és Etiópia északi részén található Aksumi Királyságból került Észak-Európába.
Az Aksumi Királyság a korábbi történelmi Dʿmt királyságban alakult ki, amelyet először az i. u. 1. század közepéről származó “Az Erythrai-tengeri Periplusz” című kereskedelmi útmutató dokumentál. A királyság központja az Adwa-hegység lábánál fekvő főváros, Aksum volt, amely Észak-Etiópia felföldi és tengerparti régióit egyaránt ellenőrizte.
A Periplusz szövege szerint az Aksumi Királyság nemzetközi viszonylatban is fontos szerepet játszott a Róma és India közötti transzkontinentális kereskedelmi útvonalon.
A királyság az i. u. 7. századig kiemelkedő szerepet játszott az akkor ismert világ elefántcsont-ellátásban. Ez egybeesett a korai iszlám hódításokkal és észak-afrikai terjeszkedéssel, amely kereskedelmi monopóliumot hozott létre a régió és a Földközi-tenger között.
Talán a nyugatra vezető kereskedelmi útvonalak megszakadásával függött össze, hogy a 7. századtól kezdve jelentősen csökkent az elefántcsont karikák előfordulása az angolszász sírokban. Angliában ez egyúttal egy olyan időszak volt, amikor a kereszténység újbóli meghonosodása miatt a temetkezési szokások szélesebb körű változásai következtek be.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Erdély Bermuda-háromszöge: a hátborzongató Hoia-erdő
Stonehenge, megdöbbentő felfedezés: Az oltárkő eredete újraírhatja a történelmet
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám