Neandervölgyi génekkel oltottak be egereket, ősembernek kinéző rágcsálókat kaptak
Egy friss tanulmány eredményei szerint egy olyan gén, amelyet a neandervölgyi és a gyeniszovai ember is hordozott, az egereknél nagyobb fejet, csavarodott bordákat és megrövidült gerincet okoz. A kutatók a CRISPR génszerkesztési technológiát használták az ősi genetikai kód rágcsálókba való beillesztése érdekében, hogy megértsék, hogyan alakított kihalt rokonaink testalkatát.
A szóban forgó gén a GLI3 nevet viseli, ami létfontosságú szerepet játszik a modern ember embrionális fejlődésében. A gén mutációi olyan testi rendellenességekkel hozhatók összefüggésbe, mint a polydaktília – ami plusz ujjak vagy lábujjak növekedését okozza – és a koponya deformációja.
A neandervölgyiekben és a gyeniszovaiakban egyaránt a GLI3 gén egy kissé módosított változata volt megtalálható, amelyben a kódoló régió egyik végén egy aminosav kicserélődött. Azonban, ahogy azt az IFLS is megjegyzi, ezen ősi fajok egyikének sem volt abnormális számú ujja vagy rendellenes koponyája.
Mint a tanulmány szerzői rámutattak, ezek a kihalt hominida fajok számos olyan morfológiai jellemzőt mutattak, amelyek eltértek a modern emberétől, “többek között hosszúkás és alacsony koponyát, nagyobb homlokot és szélesebb bordakosarat”.
Annak megállapítására, hogy a GLI3 gén ősi formája hogyan befolyásolhatta kihalt rokonaink fejlődését, a kutatók először olyan egereket hoztak létre, amelyek a gén hibás változatát hordozták. Ennek hatására a rágcsálóknál súlyos koponya- és agydeformitások, valamint polydaktíliás fejlődés alakult ki, ami jól szemlélteti, hogy a gén működő változata elengedhetetlen az egészséges embrionális növekedéshez.
Ezzel szemben azok az egerek, amelyeket a gén neandervölgyiek és gyeniszovaiak által hordozott változatával oltottak, “megváltozott csontvázszerkezetet mutattak, például megnagyobbodott koponyát, megváltozott formájú csigolyákat és borda-rendellenességeket”. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az eredeti gén nem zavarta meg teljesen az embrionális fejlődést, de megváltoztatta az ősi emberek morfológiáját.
A hagyományos egerekhez képest az ősember génnel rendelkező rágcsálóknak kevesebb csigolyájuk és erősebb bordáik voltak, ami tükrözi a modern ember és a neandervölgyiek közötti különbségeket. Néhány ilyen egérnél “a bordakosár aszimmetrikus alakja is megfigyelhető volt, amely skoliózissal társult” – magyarázzák a tanulmány szerzői. Ez különösen érdekes, mivel a neandervölgyiek kórképeit vizsgáló közelmúltbeli tanulmányok arra utaltak, hogy a kihalt faj hajlamos lehetett a skoliózisra és a makrokefáliára, azaz a megnövekedett fejméretet okozó deformitásra.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a GLI3 archaikus változata, amelyet bizonyos kihalt hominidák hordoztak, legalábbis részben felelős lehetett jellegzetes fej- és testformájukért. A kutatók szerint “ezek a tulajdonságok a neandervölgyiek előre jelzett életmódjával állnak kapcsolatban, ami arra utal, hogy ez előnyös tulajdonságokat biztosított a kihalt homininok számára”.
Ez is érdekes lehet:
