Több szempontból is az Uránusz Naprendszerünk legkülönlegesebb bolygója. Többek között azért, mert tulajdonképpen az egyenlítője körül forog (tengelyferdesége ugyanis 97,7°), így egyik sarkvidéke a Nap felé néz, emelett ezen a bolygón van a leghidegebb a Naprendszerben. De vajon át tudnánk repülni a meglehetősen alacsony sűrűségű bolygón?
Az Uránusz Naprendszerünk hetedik bolygója, egyben a harmadik legnagyobb, mely egyetlen földi év alatt viszonylag keveset mozdul el, hisz keringési ideje a Nap körül több mint 84 földi évnek felel meg, nagyjából egy egész emberélet alatt. Ennek pedig az a következménye, hogy évtizedekig (átlagosan 21 évig) tart egy földi értelemben vett évszak az Uránuszon.
A hőmérséklet az Uránuszon – 223,3 Celsius fok, ezáltal itt van a Naprendszerben a leghidegebb. Ezt viszont csak részben magyarázza a Naptól való távolsága. Az ok az összetételéből fakad. Nagyjából négy Föld átmérőnyi szilárd, vasból és magnézium-szilikátból álló magja van. A maradék 80%-a a bolygónak jég: vízből, ammóniából és metán. Utóbbi a hidrogén és a hélium mellett a légkörben is jelen van, elnyeli a vörös színt, ezért a bolygó hidegkék színben tündököl a Naprendszerben. Ugyanakkor ez a jégköpeny megakadályozza, hogy a belső mag hője kilépjen a felszínre, ami az elképesztően alacsony hőmérséklet oka.
Uránuszon át
Érdekesség, hogy az Uránusz tengelyferdesége majdnem 98°, így tulajdonképpen az egyenlítője körül forog. Ennek következtében a sarkvidékei a Nap felőli oldalon, illetve az attól távolabbi oldalon vannak. Tehát a sarkvidéken van a legmelegebb, az egyenlítő környékén pedig nem igazán. Az ok valószínűleg egy másik bolygóméretű égitesttel való ütközés volt. A tengelyferdeség oka annak is, hogy a holdak nem síkban (horizontálisan), hanem vertikálisan keringenek körülötte. Másik érdekesség, hogy az ókoriak nem ismerték, csak 1781-ben fedezték fel modern eszközökkel, neve pedig nem római, hanem görög eredetű (Jupiter apja Szaturnusz, Szaturnusz apja Caelus, az ő görög neve pedig Uranos).
Íme egy videó erről angolul:
A NASA vonatkozó cikke szerint az Uránusznak nincs valódi felszíne, ezért űrhajó sem tudna se le- se felszállni onnan. Emellett átrepülni sem lenne képes az atmoszféráján (a magján és a jégrétegen pláne nem). Ennek oka pedig az ott tomboló magas nyomás és hőmérséklet, ami a jelenlegi tudásunk szerint épített fém űrhajókat szétporlasztaná.
Olvass tovább nálunk: ismeretlen bolygó rejtőzhet a Naprendszer peremén (ITT) és a tudósok arra is rájöttek, hogy melyik a legidősebb és a legfiatalabb bolygó, részletek EBBEN a cikkben.
