Kitört egy vulkán a bolygópusztító üstökösön, ami később szarvakat növesztett
A 12P/Pons–Brooks nevű üstökös jelenleg közeledik a Földhöz, de nem kell félni, nem fog belénk ütközni – csupán 71 évente meglátogat minket.
Ilyen égi kísérőből elég sokat tartanak számon – a leghíresebb közülük talán a Halley-üstökös –, ám a szóban forgó égitest mégis szokatlan, ugyanis a 12P egy kriovulkáni üstökös, amely jéghideg „magmát” lövell ki a felszínén található „tűzhányóból”.
Mint minden más üstökös, ennek az objektumnak is szilárd magja van, amely jégből, kőből, porból és gázokból áll, amit körülvesz egy kómának nevezett gázfelhő, amely a Nap közelébe érve párologni kezd, ami az üstökösök jellegzetes csóváját okozza. De ellentétben a legtöbb más hasonló ilyen típusú égitestekkel, a 12P magjában lévő gáz és jég annyira felhalmozódik, hogy az úgymond felrobbanhat, és a mag héján lévő nagy repedéseken keresztül kilövi a fagyos belső elemeket, az úgynevezett kriomagmát.
Idén július 20-án több csillagász jelentős kitörést észlelt az üstökös felszínén, amely hirtelen körülbelül 100-szor fényesebbé vált, mint amilyen általában. Ez a fényerőnövekedés azért következett be – írja a Live Science –, mert az üstökös kómája hirtelen „felduzzadt” annak belsejéből felszabaduló gáztól és jégkristályoktól, lehetővé téve, hogy több napfényt verjen vissza a Földre.
„Július 26-ára az üstökös kómája körülbelül 230.000 kilométer hosszúra nőtt, vagyis több mint 7000-szer akkorára, mint amekkora maga a mag, amelynek becsült átmérője körülbelül 30 km” – ismertette Richard Miles csillagász, a kriovulkáni üstökösöket tanulmányozó Brit Csillagászati Egyesület tagja.
De érdekes módon a kóma alakjának egyenetlensége miatt az üstökös most úgy néz ki, mintha szarvai lennének. Más szakértők a Millenium Falconhoz, a Star Wars ikonikus űrhajójához hasonlították a deformált üstököst.
Az üstökös kómájának szokatlan alakja valószínűleg a 12P atommag alakjának szabálytalanságára vezethető vissza, mondta Miles. A kiáramló gáz útját részben akadályozta a magon lévő egyik szakasz, amely “bevágást” hozott létre a megnőtt kómában. Ahogy a gáz tovább távolodott az üstököstől, ez a bevágás egyre észrevehetőbbé vált – tette hozzá.
Miles szerint ez az első nagyobb kitörés, amelyet 12P-ről észleltek 69 év után, főként azért, mert pályája túl messze viszi a Földtől ahhoz, hogy ezek észrevehető legyenek.
A 12P az üstökösök közül az egyik leghosszabb ismert keringési periódussal rendelkezik. Körülbelül 71 év kell ahhoz, hogy az „égi vulkán” teljesen megkerülje a Napot, és ezalatt az idő alatt megjárja a Naprendszer legtávolabbi részeit is. Az üstökös 2024. április 21-én éri el a Naphoz legközelebbi pontját, és 2024. június 2-án lesz a legközelebb a Földhöz, amikor jól látható majd az éjszakai égbolton. Az elkövetkező néhány évben remélhetőleg több kitörést is láthatunk majd.
Egyébként nem a 12P az egyetlen vulkáni üstökös, amelyet tanulmányoznak. Az elmúlt néhány évben több figyelemre méltó kitörést is észleltek például a 29P/Schwassmann-Wachmann (29P) üstökösön – ez a Naprendszer ma ismert legillékonyabb vulkáni üstököse .
2022 decemberében a csillagászok szemtanúi voltak a 29P kitörésének, amely során körülbelül 1 millió tonna kriomagmát szórt ki az űrbe. Idén áprilisban pedig először sikerült a tudósoknak pontosan megjósolni a 29P egyik kitörését, mielőtt az valóban megtörtént volna, köszönhetően a fényerő enyhe növekedésének, ami arra utalt, hogy egyre több gáz szivárog ki az üstökös magjából.
Ez is érdekes lehet:
