Önmagában már az is érdekes lehet egy tudósember számára, hogy ilyen ősi tengervízmaradványokat vizsgáljon, hisz tulajdonképpen semmit sem tudunk az akkori óceánok kémiai összetételéről, hőmérsékletéről. stb. Ám ennél is érdekesebb, hogy a felfedezés választ adhat egy régi talányra: mégis hogyan élte túl az élet Földünk 650 millió évvel ezelőtt történt totális eljegesedését ráadásul úgy, hogy még alaposan meg is növekedett a légkör oxigénkoncentrációja?
Kristályvízként találták meg a 600 millió éves tengervizet
A megnövekedett oxigénkoncentráció pedig lehetővé tette, hogy a ma ismert változatosságában induljon el hódító útjára a sokáig óceánok mélyére zárt élet. Nos, most egy indiai doktorandusz-hallgató válaszolhatja meg mindezeket a kérdéseket azzal, hogy 600 millió éves tengervíz-maradványt vizsgál, amit a Himalájában talált.
650-600 millió évvel ezelőtt fontos események történtek Földünk “életében”. Először is az egész bolygó hatalmas jégmezővé változott, majd ezt követte a második nagy oxigéntermelési “esemény”, ami a ma ismert élet kialakulásához vezetett. Persze fogalmunk sincs, hogy ezeknek mi volt az oka, írja az iflscience.com. A most talált tengervíz úgy őrződhetett meg a Himalájában, az indiai Uttarakhand tartományban, hogy egyrészt a kőzetlemezek mozognak, tehát ami egykor a mélyben volt, az egy-egy ütközés és alábukás után “felnyomódhat” és ma magasabb térszíneken található meg, mint akkoriban.
Másrészt az eljegesedés miatt kevesebb folyó lehetett a Föld felszínén, így a kalciumkoncentráció csökkent, a magnézium pedig nőtt. A magnézium-karbonátok pedig olyan kristályokat alkotnak, amelyek vizet is képesek kristályvízként megkötni. Az eredmény pedig akár 600 millió éves tengervíz-zárványok eltárolódása a ma kutatói számára ezekben a “kövekben”.
Így kerülhetett nagyon sok oxigén a levegőbe a jeges felszínről
Prakash Chandra Arya, egy indiai doktorandusz-hallgató pedig most azt állítja, hogy ilyen kőzeteket és bennük zárványokat talált. Bár ezek a nagy kérdésekre nem biztos hogy választ adnak, mint például, hogy mennyire volt savas vagy bázikus az ősóceán, mennyire volt meleg, milyen volt a kémiai és izotóp-összetétele, vajon volt-e benne elég tápanyag vagy sem, másokat viszont megválaszolhatnak.
Arya csapata ugyanis úgy gondolja, hogy az eljegesedést követő nagy oxigéntermelési boom, ami a mai élet kialakulásához vezetett annak volt köszönhető, hogy a kevesebb kálcium tápanyaghiányt eredményezett az ősóceánokban. Ez azt eredményezte, hogy jelentősen megnövekedett a fotoszintetizáló cianobaktériumok (kékbaktériumok), azza a sztromatolitok mennyisége. Az megemelkedett mennyiségű légköri oxigént pedig ők “gyártották le”.
Arya felfedezése azért is nagyon jelentős, mert az óceáni kőzetlemez 200 millió évente megújul az ütközések és alábukások következtében (az óceáni alámerül, a szárazföldit “felnyomja”). Így nagyon kevés az a hely, ahol korabeli maradványok tanulmányozhatók, hisz ezek vagy átalakultak már kémiailag, vagy megsemmisültek, esetleg nem tartalmaznak magukba zárt vizet.
Olvass tovább nálunk:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét