Az olmék civilizáció hihetetlen történelme és kultúrája
A mai Mexikó területén található ókori olmék civilizáció a preklasszikus Mezoamerikában Kr. e. 1200-tól Kr. e. 400-ig virágzott. A monumentális épületegyüttesek, a hatalmas kőszobrok, a labdajátékok, a csokoládéivás és az állatistenek mind az olmék kultúra jellemzői voltak, amelyeket az ezt az első nagy mezoamerikai civilizációt követő népek továbbadtak.
A Mexikói-öbölben, a mai Veracruz és Tabasco államokban fekvő központjukkal az olmékok befolyása és kereskedelmi tevékenysége i. e. 1200-tól kezdve terjedt el, és egészen a mai Nicaragua déli részéig is eljutott. Számos olmék lelőhelyen valamikor i. e. 400 és 300 között szisztematikusan és szándékosan lerombolták a műemlékeiket, írja a The Archaeologist.
Az olmék civilizációt rengeteg homály övezi, sőt, még azt sem tudjuk, hogyan nevezték magukat, mivel az olmék az azték nevük volt, jelentése pedig “gumiemberek”. Régészeti bizonyítékok hiányában etnikai eredetük, valamint számos településük elhelyezkedése és kiterjedése nem ismert. Az olmékok azonban szimbólumok segítségével rögzítették isteneiket és vallási gyakorlataikat. E feljegyzések pontos jelentőségét sokan vitatják, de összetettsége egy nagyon szervezett vallásra utal, amelyhez papság is tartozott. Az olmékok vallási gyakorlata, amely áldozatokra, barlangi rituálékra, zarándoklatokra, áldozatokra, gömbpályákra, piramisokra és a tükrök iránti látszólagos félelemre terjedt ki, az összes későbbi mezoamerikai civilizációra is átragadt egészen a spanyol hódításig, a Kr. u. 16. századig.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van