2022-ig kellett várni arra, hogy rájöjjünk mi is lehet egy rejtett mintázat mögött a magyarázat, amely Ausztráliától Európáig, az ókori egyiptomiaktól és görögöktől egészen a közép-amerikai inkákig vagy a muszlim Közel-Keletig és Közép-Ázsiáig számos kultúra épületeiben felbukkan.
Az iflscience.com cikke szerint a történet két helyen és időpontban kezdődik. Az egyik egy Sir Roger Penrose nevezetű matematikus és fizikus, aki 2020-ban, azaz 89 évesen fizikai Nobel-díjat nyert, de 1973-ban áttörő matematikai felfedezést is tett (bár azért nem kapott annak idején semmilyen tudományos elismerést).
Ez pedig az ún. Penrose-féle csempézés volt, aminek lényege, hogy úgy fedjük le nemperiodikusan a síkot, hogy ehhez pusztán kétféle alakzatot használunk. Nemperiodikus csempézés alatt a síknak véges sokféle csempével (síkidommal) való, átfedés- és hézagmentes lefedését értjük úgy, hogy nincs olyan része a síknak, aminek ismételt eltolásával a végtelen sík mintázata megkapható lenne. Penrose ehhez kétféle rombuszt, egy úgynevezett kövéret és egy soványat használt mindössze. Az eredmény pedig meglehetősen látványos lett, ld. alább:
Forrás: PrtScr/Youtube
Mindenki nagyon örült magának a modern matematikusok közül egészen addig, ameddig egy Peter Lu nevű Harvard-végzős el nem utazott egy haverjával Üzbegisztánba és fel nem fedezte ugyanezt a mintát egy 15. századi medreszén, azaz muszlim iskolán. Tehát az alakzatot muszlim matematikusok vagy építészek már fél évezrede ismerték. Lu szerint nem kell túlhájpolni a dolgot, de azt azért hozzátette, hogy furcsa lenne véletlen párhuzamról beszélni és azt is aláhúzta, hogy bizony nem tartjuk eléggé nagy becsben az ókori vagy középkori kultúrák tudósait.
Ez is érdekelhet:
- Íme a legjobb állapotban fennmaradt ókori görög ház – KÉPEK, VIDEÓ
- Kínában szinte az égre építik a templomokat
Peter Lu és barátja az üzbegisztáni iskolánál. Forrás: PrtScr/Youtube
Nem figyeltünk oda eléggé e rejtett mintázatra
Terry Moore viszont már egy teljes körű magyarázattal állt elő a jelenséggel kapcsolatban egy 2022-es TED Talk-ban (ennek lényege, hogy a téma valamely szakértője rövid, 5-6 perces összefoglalót tart bármiről). Szerinte ha nem is pont ugyanez a minta, de az aperiodicitás nagyon is jellemző nemcsak a muszlim vagy a modern kultúrára, hanem az ókori görögökre, egyiptomiakra, a bennszülött ausztráliaiakra, vagy épp a közép-amerikai aztékokra is. Tehát nem azt mondja, hogy ismerték a Penrose-csempészést, hanem azt, hogy épületeikben tetten érhető a nemperiodikus megoldások alkalmazása és ez összeköti őket évezredeken át, illetve a nagy távolságok ellenére is.
Szerinte ennek az az oka, hogy az emberiség korai és modern kori gondolkodói is szeretnék az emberi élet tekervényességét, nemperiodicitását ábrázolni. Hisz az emberi élet is olyan, hogy döntéseket hozunk és ezek soha meg nem ismételhető leágazásokat okoznak. Ahogy Hérodotosz fogalmazott, nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.
Forrás: PrtScr/Youtube
Ennek lehet trendi neveket adni vagy éppen Istent sejteni mögötte (aki az embernek szabad akaratot és ezáltal végtelen, de nem ismétlődő leágazást hozott életünkbe), de a lényeg ugyanaz. Ezek az épületek, építsék bár aztékok, görögök vagy ausztrál őslakosok mind üzenni akarnak nekünk arról, hogy az emberi élet bonyolult, kiismerhetetlen és nemperiodikus.
