Kávé és cukormentes kóla – fogyókúrás csodaszer vagy méreg?
A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ismertette a ScienceAlert.
Ezek egy nemrégiben készült tanulmány eredményei, amely genetikai markereket használt a koffeinszint, a BMI (testtömegindex) és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti pontosabb kapcsolat megállapítására.
A svédországi Karolinska Institute, a Bristoli Egyetem és a brit Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italok a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeiként alkalmazhatóak.
“A genetikailag megjósolt magasabb plazma koffeinkoncentráció alacsonyabb BMI-vel társult” – írták a kutatók tanulmányukban.
“Továbbá a genetikailag megjósolt magasabb plazma koffeinkoncentráció a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával járt együtt. A becslések szerint a koffein 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a BMI csökkenése okozza.”
A tanulmányban 10.000 embertől származó adatokat vetettek össze, amelyeket meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek össze, és a koffein lebomlásának sebességével összefüggésbe hozható specifikus génekben vagy azok közelében lévő eltérésekre összpontosítottak .
Általánosságban elmondható, hogy azok, akiknél ezek a gének – nevezetesen a CYP1A2 és az azt szabályozó gén, az AHR – eltérések mutatják, lassabban bontják le a koffeint, az így tovább marad a vérben. Ugyanakkor ők általában kevesebb koffeint isznak.
A mendeli randomizációnak nevezett megközelítést alkalmazták a variációk azonosítására, az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínű ok-okozati összefüggések meghatározására.
Míg szignifikáns kapcsolat volt a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között, nem mutatkozott összefüggés a vér koffeintartalma és a szív- és érrendszeri betegségek között, beleértve a pitvarfibrillációt, a szívelégtelenséget és a stroke-ot.
Korábbi tanulmányok összefüggésbe hozták a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növekedését a szív egészségének javulásával és az alacsonyabb BMI-vel, az új kutatás pedig tovább részletezi mindazt, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól .
Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a koffein hatása a szervezetre nem mind pozitív , ami azt jelenti, hogy óvatosan kell eljárni a fogyasztás előnyeinek mérlegelésekor – ez a legújabb tanulmány azonban fontos lépés annak felmérésében, hogy mennyi lehet az ideális koffeinmennyiség.
“Kis, rövid távú kísérletek kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásai nem ismertek” – magyarázták a kutatók .
A csapat úgy véli, hogy az itt bemutatott összefüggés annak köszönhető, hogy a koffein fokozza a termogenezist (hőtermelést) és a zsírok oxidációját (a zsír energiává alakítását), amelyek egyaránt fontos szerepet játszanak az általános anyagcserében.
Az ok és okozat megerősítéséhez azonban további kutatásokra lesz szükség. Noha ez a tanulmány nagy mintával dolgozott, a mendeli randomizáció nem tévedhetetlen, és még mindig elképzelhető, hogy más tényezők is szerepet játszanak, amelyeket ebben a tanulmányban nem vettek figyelembe.
“Tekintettel a koffein világszerte tapasztalható kiterjedt fogyasztására, még csekély anyagcsere-hatásai is jelentős egészségügyi következményekkel járhatnak” – írták a kutatók.
Ez is érdekes lehet:
