Báthory Anna a vérfertőző boszorkányként elítélt áldozat

A 16-17. századi magyar történelemnek, különösen annak erdélyi részének fontos szereplői a Báthory-család tagjai. A kiterjedt birtokokkal rendelkező família ecsedi és somlyai ága is fontos szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség életében. Talán éppen felemelkedésük és sokasodó ellenfeleik miatt számos pletyka keringett a család tagjai körül. Ezek közül világhírűvé talán Báthory Erzsébet és a vélelmezett szadizmusa vált, akit “csejtjei rémként” is emlegettek. Azonban egy időben hasonló hírneve támadt Báthory Annának, Báthory Gábor testvérének, akit boszorkányság miatt ítéltek el. Emellett széles körben elterjedt a híre, hogy a saját testvérével folytatott viszonyt.

Báthory Anna, a potenciális célpont

Báthory Anna mindössze tizennégy éves, elárvult főnemesi sarj volt, amikor testvére, Báthory Gábor megszerezte a fejedelmi címet 1608-ban. Még ugyanebben az évben férjhez adták Bánffy Déneshez, ám négy évvel később, 1612-ben megözvegyült. 1613-ban újra férjhez ment, ezúttal Jósika Zsigmondhoz. A politikai viszonyok azonban időközben jelentősen átalakultak. Báthory Gábort 1613-ban meggyilkolták. A fejedelmi trónt ellenfele, Bethlen Gábor szerezte meg.

Báthory Gábor (Wikipédia)

Bethlen Gábor uralkodását az utókor Erdély aranykoraként tartja számon, joggal. Azonban az már kevesek előtt ismert, hogy uralma kezdetben milyen ingatag alapokon nyugodott. A királyi Magyarország részéről nem nézték jó szemmel a török irány megerősödését Erdélyben. (1616-ban Homonnai Drugeth György a hajdúkat felbérelve támadást is indított, de Bethlen Désnél legyőzte őt). A fejedelemség fontos várait és birtokait Báthory Gábor egykori hívei tartották a kezükben. Bethlen nem akart szembefordulni az erdélyi politikai elittel egy ilyen ingatag helyzetben.

A fejedelmi birtokok gyarapítása viszont szükségesnek látszott a helyzete megerősítéséhez. Ezért tulajdonképpen ideális célponttá váltak azok az özvegy vagy a férjük távollétében egyedül maradó nők, akiknek tekintélyes javaik voltak. Báthory Anna tulajdonképpen egy volt közülük, mivel férje, Jósika Zsigmond gyakran járt távol Erdélytől. (Többek között ő ment Bethlen követekén a bési udvarba).

Boszorkányok sora célkeresztben

Nem sokkal azután, hogy Bethlen Gábor lett a fejedelem, 1614-ben egy nagyobb boszorkányper indult el. A fő vádlottja Dengelegi Mihályné Török Kata, az Egri csillagokból ismert Török család leszármazottja, aki férje révén is vagyonos asszonynak számított. (Elhunyt férje családja még Hunyadi Mátyás alatt emelkedett fel, mivel a király rokonai voltak). A másik vádlott Imreffy Jánosné Iffjú Kata, Báthory Gábor egykori kancellárjának az özvegye volt. Mindkettőjüket megvádolták azzal, hogy a boszorkányság mellett viszonyt folytattak az elhalt fejedelemmel.

Utóbbi állítás vélhetően azért került be a vádpontok közé, mert Bethlen le akart számolni Báthory Gábor népszerűségével. Ezért azt is megfogalmazták többek között, hogy Imreffy János csak azért lehetett kancellár, mert áruba bocsátotta a feleségét a fejedelemnek.  A két vádlottat végül vagyonelkobzásra ítélték. A per során azonban harmadik névként ott szerepelt Báthory Anna is. Hogy a per megrendezett volt, arra több jel is utal. Egyrészt a berendelt tanú mind másod-, vagy harmadkézből származó információkat osztottak meg. Másrészt helyenként rosszul is tudtak dolgokat, hiszeen Báthory Anna és Gábor viszonyát Ecseden egy olyan időszakra helyezték, amikor forrásokból tudjuk, hogy utóbbi nem tartózkodott ott.

Báthory Anna portréja (Wikipédia)

Báthory Anna ellen a per további váddal egészült ki. E szerint a fia, Jósika Gábor valójában nem Jósika Zsigmond gyermeke, hanem egy Krajnyik János nevű férfié. Valójában azonban semmi nyoma nincs annak, hogy Jósika Zsigmond ne ismerte volna el sajátjának a gyermeket. A per fő vádlottaival szemben elítélő határozat született, Török Kata és Iffjú Kata birtokai pedig hamarosan Bethlen Gábor öccséhez, vagy a fejedelemhez szorosan kapcsolódó személyekhez kerültek.

Viszont az utolsó vádlott, Báthory Anna ellen nem született elmarasztaló ítélet. Ez nem jelentett felmentést, ami ahhoz kellett volna, hogy a nevét tisztázza, viszont alighanem egyértelművé tették Bethlen Gábor szándékait. Bár van adatunk arról, hogy a fejedelem hitt a boszorkánypratikák létezésében, viszont a konkrét ügyek vádjait nem hitte el. Erre utal az, hogy a vádlottak értékesebb tárgyait gond nélkül használatba vette, márpedig létező boszorkányság esetében ezt kerülnie kellett volna.

Báthory Anna fogyatkozóban

A pert követően Báthory Anna Rhédey Ferenc váradi főkapitány oltalma alá húzódott. Ez azonban egy elég kétélű védelemnek számított. Először is Rhédey Ferenc Bethlen Gábor sógora volt. Másrészt Báthory Anna egy falu adományozásával váltotta meg a vendégségét a váradi főkapitánynak. Amikor 1618-ban újabb per indult, Rhédey “szállította” le az egyik vádlottat, aki Báthory Anna tiszttartója volt és állítólag a szeretője is. De ebben az időben terjedt el a híre annak, hogy Báthory Anna meztelenül táncolt Bethlen Gábor előtt Kereki, ami a fejedelmet lépésre sarkallta.

Nagykereki, Fotó: Mayer Jácint

Báthory Annát Kolozsváron tartóztatták le, de ekkor már a férjére, Jósika Zsigmondra hivatkozva tették ezt, mert állítólag megvetette a hitvesi ágyat. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a fejedelem szemében sok volt Jósika rovásán, lévén csatlakozott még 1616-ban Homonnai Drugeth seregéhez. A perről nem sok maradt fent, viszont Kereki vára valamint a micskei uradalom végül gazdát cserélt. Nem különben Báthory Anna lemondott személyes vagyontárgyai jelentős részéről is. 1619-ben végül elengedték.

A meghurcolt asszony lakhelyéül Tasnádot jelölték ki, de sokat tartózkodott Jósika gerendi birtokán is. Ez arra utal, hogy a házasélettel kapcsolatos vádak nem álltak meg, vagy ha igen, a családi béke helyreállt. A birtokszerzés mellett egyéb haszna is támadt Bethlennek az ügyből: egyes török vezetők Báthory Anna öccsét, Andrást akarták fejedelemmé tenni, hogy újabb erdélyi várakat adassanak át. Ám egy ilyen hírhedt családtaggal az esélyei jelentősen csökkentek és a törökök ejtették is a tervet.

Báthory Anna utolsó erdélyi évei

Bethlen Gáborra ezt követően egy sikeresebb időszak köszöntött, ám a szerencséje csakhamar megfordult. A kirobbanó harmincéves háborúban, annak mellékhadszíntereként, elfoglalta a királyi Magyarország jelentős részét. Szövetségeseinek, a cseheknek az 1620. november 8-án bekövetkezett veresége a Prága melletti Fehérhegynél, visszavetette őt is. A császáriak hamarosan Kassáig szorították vissza a fejedelmet.

Ebben a légkörben adott utasítást Báthory Anna lefogására, sőt kínvallatására is. Sőt, leveleiben megírta, hogy nem fog kegyelmet gyakorolni a bűnös felett. Báthory Anna a tortúra hatására mindent bevallott, amit eléje tártak. Kivégzésre végül nem került sor. Báthory Anna ugyanis átadta Ecsed és Tasnád várát Bethlennek, valamint szabad eltávozást kapott öccsével, Andrással együtt Lengyelországba. Bethlen ellenfeleként ugyanis ismét előkerült Báthory András, mint lehetséges fejedelemjelölt, így az anyagi gyarapodás mellett Bethlen megszabadult a riválisától is.

Bethlen Gábor (Wikipédia)

Egy kicsiny felső-magyarországi birtoka megmaradt, de aligha élt jól. Esterházy Miklós nádor ugyanis egy kicsiny birtokot és kúriát adományozott neki Helmecen. Negyvenkét éves korában ott érte a halál. A Báthoryak erdélyi birtokaik és befolyásuk egy részét akkor tudták csak visszaszerezni, amikor II. Rákóczi György került a fejedelmi székbe, felesége ugyanis Báthory Zsófia volt. Az ő halálával azonban a Báthory-család kihalt.

Read also Amikor magyar hadak elől futottak az oroszok: Báthory lengyel királysága