Kiderült: nem kell agy a tanuláshoz

A tudósok megpróbálták megtanítani néhány kockamedúzát (Tripedalia cystophora) pár egyszerű trükkre annak tesztelésére, hogy a tanuláshoz szükséges-e az agy.

Az eredmények pedig azt sugallják, hogy gyakorlatilag bármi, aminek van egy maroknyi idegsejtje és valamilyen érzékszerve, amellyel fel tudja mérni a környezetét, képes új módszereket és viselkedésformákat elsajátítani, írja a ScienceAlert.

“A tanulás az idegrendszerek csúcsteljesítménye” – mondta Jan Bielecki, a németországi Kieli Egyetem neurobiológusa, a tanulmány szerzője.

Az idegrendszer igazából sokféle lehet, nem kell feltétlenül egy központi vezérlőnek lennie. A polipok például hihetetlenül jól gazdálkodnak a szürkeállomány központosított csomói nélkül, a problémákat a végtagjaikon szétterjedt, körülbelül félmilliárd neuronból álló hálózaton keresztül oldják meg .

Még a tengeri csigáról, az Aplysia californicáról is bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy mindössze 20.000 idegsejttel rendelkezik, képes tanulni .

Ami az érzékszerveket és a medúzákat illeti, a T. cystophorának vannak szemei, bár ezek inkább csak fotoreceptorok, amikkel a fényt érzékeli.

A hozzájuk kapcsolódó idegek érzékszervi rendszerként és integrációs központként is szolgálnak az ingerek válaszokká alakításához, segítve a medúzákat a zsákmányszerzésben.

Bielecki és munkatársai annak megállapítására, hogy a medúza ezzel a kezdetleges idegrendszerrel képes-e tanulni, a T. cystophora kifejlett példányait egy szürke csíkos falú, kerek tartályba helyezték, hogy utánozzák egy mangrovefa függőleges sávjait, ami az állatok természetes élőhelyének jellegzetes eleme. A medúzák, lévén nem túl okos állatok, át akartak úszni a „fák között”, és simán nekimentek a falnak.

Ám a mindössze 7,5 perces kísérlet végére a medúzák átlagosan négyszer annyiszor fordultak meg, ha az akadály felé közelíítettek, és felére növelték a távolságot önmaguk és a fal között. Ez egyértelműen megváltozott viselkedést tükröz.

“Meglepő, hogy ezek az állatok milyen gyorsan tanulnak; körülbelül olyan ütemben, mint a fejlett állatok” – mondja Anders Garm, a Koppenhágai Egyetem tengerbiológusa.

“Úgy tűnik, még a legegyszerűbb idegrendszer is képes tanulásra, és még az is kiderülhet, hogy ez egy rendkívül alapvető sejtmechanizmus, amely az evolúció hajnalán, az elsők között fejlődött ki.”

Tudva, hogy kevés neuronra és a legegyszerűbb ingerekre van szükség ahhoz, hogy elősegítsék az asszociatív tanulást egy állatban, a kutatók azt remélik, hogy ez segíthet az idegek kölcsönhatásait sejtszinten is feltárni.

Ez is érdekes lehet:

• Elképesztő, 15 millió éves pók fosszíliáját találták meg
• Hihetetlen: madarak már nincsenek, drónok helyettesítik őket