A hidegháború legnagyobb vagányai, világháborúk hősei. A RepTár

MiG-21, RepTár, Fotó: Mayer Jácint

A szolnoki RepTár Repülőmúzeum, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Közép-Európában. A múzeum több mint 4 500 m² fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak egyaránt.

RepTár, Fotó: Mayer Jácint

A kiállított tárgyak között muzeális értékű hadirepülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök éppúgy megtalálhatók, mint a hajtóműmodellek, és a hazai repüléstörténet egyéb relikviái. A kiállított repülő szerkezeteken túl – melyek közül többnek a botkormánya mögé is beülhetünk – megannyi érdekesség várja a látogatót. A haditechnika iránt érdeklődők örömére minden repülőgép, helikopter részletes specifikációval kerül bemutatásra, akiket pedig az adatok kevésbé kötnek le, azok számára interaktív- és elektronikai eszközök teszik élvezetessé a múzeumi sétát. A gyerekeket játszótér, a felfrissülni vágyókat kávézó, a kalandorszívűeket pedig katonai akadálypálya várja.

RepTár hangár, Fotó: Mayer Jácint

Kezdetnek érdemes megtekinteni a magyar katonai repülés történetét végigkísérő tárlatokat az első világháborún át napjainkig. A fő attrakcióként a Hangár épületében kétemeletnyi gépcsodával várnak bennünket. Láthatunk turbinákat, légcsavarokat, hajtóműveket – olyan közelről, hogy az még a kevésbé technika-fanatikusokat is lenyűgözi. Számos kiállított tárgynál található virtuális szemüveg, melyekkel betekinthetünk az adott gép belsejébe, és érintőképernyős asztalokon keresztül elmélyedhetünk a műszaki vagy történeti részletekben.

A 4D moziban átélhetjük a repülés és az ejtőernyőzés élményét, szimulátorokban pedig profi szakemberek segítségével próbálhatjuk ki, milyen lehet vadászgépet vezetni. Repülőgépek pilótafülkéjébe is beülhet a kíváncsi gyerek és felnőtt egyaránt.

A hősi halált halt Bejczy József és Messerschmittjének motorja, Fotó: Mayer J.

Messerschmitt Bf-109 és a Spitfire. 2020-as kiállításból, Fotó: Mayer Jácint

A Hangár megannyi gépcsodája közt megemlítjük II. világháborús Messerschmitt emlékeket. Megtalálható a hősi halált halt Bejczy József magyar vadászpilóta légvédelmi telitalálatot követően lezuhant Messerschmitt Bf-109-es gépének motorja és légcsavarja, ugyanakkor a ritkaságnak számító 108-as futárgép típussal is büszkélkedhet a kiállítótér. Itt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években a II. világháború legendás, magyarok által is használt vadászgépe, a Messerschmitt Bf-109-es is tiszteletét tette időszakos kiállítás keretében a Hangárban. A háborús harcoknak állít méltó emléket a Balatonból meglepően jó állapotban kiemelt Il-2-es szovjet csatarepülőgép, vagy a gyönyörű állapotú, dekoratív kétfedeles Polikarpov 2-es.

A Balatonból kiemelt Il-2-es szovjet csatarepülőgép, Fotó: Mayer Jácint

A látnivalók közt fontos kiemelni a magyar vitorlázó repülés ikonikus figuráját, a Góbét is, mely Rubik Ernő tervező fémépítésű gépcsaládjának legsikeresebb és legismertebb modellje.

Látkép a RepTárra, Fotó: Mayer Jácint

Az épületet elhagyva az udvar a magyar katonai repüléstörténet modernebb világát idézi. Kiváló gyűjteménnyel találkozhat a látogató a Magyar Néphadsereg korszakától napjainkig a vadászrepülők és helikopterek világából.

MiG-15 és a többiek, Fotó: Mayer Jácint

Páratlan sorozatot képeznek a szovjet MiG vadászgépek. 1951-ben érkeztek Magyarországra a MiG-ek első generációs sugárhajtású gépei, a 15-ösök. A MiG–15-tel felszerelt első magasabb egység 1951. március 16-án alakult meg Mezőfi István alezredes parancsnokságával. Hazánkban a nyilvánosság előtt először az 1952. április 4-i díszszemlén mutatkoztak be, amikor egy 20-as kötelékük húzott át a Hősök tere fölött. A típus még képviseltette magát az 1968-as Csehszlovákiát megszálló hadműveletekben. A gyűjteményben megtalálható a MiG-17, az első szupreszónikus MiG, a 19-es, és a hidegháború legikonikusabb jelképe a deltaszárnyú MiG-21-es.

A Varsó Szerződés szimbóluma megmutatta magát már a vietnámi harcokban és mindenhol szerepelt, ahol a Szovjetuniónak érdekeltsége volt akkoriban, így például Kínában, Indiában, az arab államok légierejében. Magyarországon 1961-től 2000-ig 261 példány teljesített szolgálatot, és a velük való feladat veszélyességét mutatja, hogy 300 000 óra repülési idő alatt a 261 gép 8 változatából 74 lezuhant, melyből 51 sikeres katapultálást hajtottak végre, de 32 fő életének elvesztését is elkönyvelhetjük. A MiG-sorozat tagja az állítható szárnyakkal rendelkező MiG-23-as, és a rendkívüli tolóerővel és jó manőverező képességgel bíró MiG-29-es.

Li-2, MiG vadászok, Fotó: Mayer Jácint

Napjainkban Szolnok ad otthont a Magyar Honvédség katonai helikopter alakulatának, és a RepTár sem szűkölködik e harci eszköz hiányában. A szolnoki helikopterek legismertebb márkájának a Mihail Leontyevics Mil által irányított tervezőirodához köthető Mi helikopterek számítanak. A helikopterek szovjet fejlesztése az 1940-es évek végére tehető, legemblematikusabb változatai között tartjuk számon a Mi-8-as szállítógépet, melyek a ’60-as évek végétől, az afganisztáni háborút jelképező Mi-24-es harci helikopterek pedig a ’70-es-80-as évek fordulóján jelentek meg hazánk szolgálatában. A RepTár ezen gyűjteménye ugyanolyan gazdag, mint a vadászgépek kollekciója.