Honnan ered az Izrael és Hamász közötti véres konfliktus?

Az Izrael és a meglepetésszerű támadást indító Hamász közötti harcok az izraeliek és a palesztinok közötti hét évtizede tartó háború és konfliktus legújabb fejleményei, amelyek külső hatalmakat vonzanak és destabilizálják a tágabb Közel-Keletet.

Honnan ered a konfliktus?

A konfliktusban az izraeli biztonsági igények szemben állnak a palesztinok saját államra irányuló törekvéseivel egy olyan térségben, amelyet már régóta ellenségesnek tekint. Izrael alapító atyja, David Ben-Gurion 1948. május 14-én kiáltotta ki a modern Izraelt, menedéket teremtve az üldöztetés elől menekülő és nemzeti otthont kereső zsidók számára ott, ahova generációk óta mélyen kötődnek.

A palesztinok Izrael létrehozását Nakbaként, azaz katasztrófaként nevezik, amely meggfosztotta őket jogaiktól, és megakadályozta az államiságról szőtt álmaikat. A Reuters szerint az ezt követő háborúban mintegy 700 ezer palesztin, a brit fennhatóság alatt álló Palesztina arab lakosságának fele elmenekült vagy elűzték otthonából, és Jordániában, Libanonban, Szíriában, valamint Gázában, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben kötött ki.

Izrael, az Egyesült Államok közeli szövetségese vitatja azt az állítást, hogy elűzték volna a palesztinokat otthonaikból, és rámutat, hogy öt arab állam támadta meg a megalakulása utáni napon. A fegyverszüneti paktumok 1949-ben leállították a harcokat, de hivatalos béke nem jött létre.

A háborúban helyben maradt palesztinok ma az izraeli arab közösséget alkotják, amely Izrael lakosságának mintegy 20%-át teszi ki.

Milyen ütközetek vezettek idáig?

1967-ben Izrael megelőző csapást mért Egyiptomra és Szíriára, és ezzel megindította a hatnapos háborút. Izrael azóta is megszállva tartja Ciszjordániát, az arab Kelet-Jeruzsálemet, amelyet Jordániától foglalt el, és a szíriai Golán-fennsíkot.

1973-ban Egyiptom és Szíria megtámadta az izraeli állásokat a Szuezi-csatorna és a Golán-fennsík mentén, és ezzel kezdetét vette a jom kippuri háború. Izrael három héten belül mindkét hadsereget visszaverte.

Izrael 1982-ben megszállta Libanont, és Jasszer Arafat vezetésével palesztin harcosok ezreit evakuálták a tengeren, miután 10 hetes ostromot tartottak. 2006-ban ismét háború tört ki Libanonban, amikor a Hezbollah fegyveresei elfogtak két izraeli katonát, és Izrael megtorolta a támadást.

2005-ben Izrael elhagyta a Gázai övezetet, amelyet 1967-ben foglalt el Egyiptomtól. Az övezetben azonban 2006-ban, 2008-ban, 2012-ben, 2014-ben és 2021-ben is nagyobb fellángolások voltak, amelyek izraeli légitámadásokkal és palesztin rakétatűzzel, valamint néha mindkét fél határátlépéseivel jártak.

A háborúk mellett két palesztin felkelésre is sor került 1987-1993 között, majd 2000-2005 között. A másodikban a Hamász öngyilkos merényleteket hajtott végre izraeliek ellen.

Milyen törekvések voltak korábban a békére?

1979-ben Egyiptom és Izrael békeszerződést írt alá, véget vetve a 30 éve tartó ellenségeskedésnek. 1993-ban Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök és Arafat kezet fogott a korlátozott palesztin autonómiáról szóló Oslói Megállapodásokkal. 1994-ben Izrael békeszerződést írt alá Jordániával.

A 2000-es Camp David-i csúcstalálkozón Bill Clinton elnök, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Arafat nem jutott végleges békeszerződésre.

2002-ben egy arab terv korrekt kapcsolatokat ajánlott Izraelnek valamennyi arab országgal, cserébe az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalt területekről való teljes kivonulásért, egy palesztin állam létrehozásáért és a palesztin menekültek “igazságos megoldásáért” cserébe.

A béketörekvések viszont 2014 óta elakadtak, amikor az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalások kudarcba fulladtak Washingtonban.

A palesztinok később bojkottálták a Donald Trump amerikai elnök kormányával folytatott tárgyalásokat, mivel az megfordította az Egyesült Államok több évtizedes politikáját azzal, hogy nem támogatta a kétállami megoldást. Azt a békeformulát, amely az 1967-ben Izrael által elfoglalt területeken létrehozott palesztin államot irányoz elő.

Hol tartanak a mostaniak?

Joe Biden amerikai elnök kormánya arra összpontosít, hogy megpróbáljon “nagy alkut” kötni a Közel-Keleten, amely magában foglalja az Izrael és Szaúd-Arábia – az iszlám két legszentebb szentélyének őrzője – közötti kapcsolatok normalizálását.

A legutóbbi háború diplomáciailag kellemetlen Rijád, valamint más arab államok számára, beleértve néhány, Szaúd-Arábia mellett fekvő öböl menti arab államot, amelyek békeszerződést kötöttek Izraellel.

És mik a fő izraeli/palesztin problémák?

A vita középpontjában a kétállami megoldás, az izraeli települések, Jeruzsálem státusza és a menekültek állnak.

A kétállami megoldás Izrael mellett a palesztinok számára is államot hozna létre Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A Hamász elutasítja a kétállami megoldást, és Izrael elpusztítására esküdött fel. Izrael szerint a palesztin államnak demilitarizáltnak kell lennie, hogy ne fenyegessék államukat.

Települések. A legtöbb ország illegálisnak tekinti az 1967-ben Izrael által elfoglalt földeken épített zsidó településeket. Izrael ezt vitatja, és a földhöz fűződő történelmi és bibliai kapcsolatokra hivatkozik. A telepek folyamatos bővítése az egyik legvitatottabb kérdés Izrael, a palesztinok és a nemzetközi közösség között.

Jeruzsálem. A palesztinok azt akarják, hogy Kelet-Jeruzsálem, amely muszlimok, zsidók és keresztények számára szent helyeket foglal magában, legyen államuk fővárosa. Izrael szerint Jeruzsálem maradjon “oszthatatlan és örökkévaló”. Izrael igényét Jeruzsálem keleti részére nemzetközileg nem ismerik el. Trump azonban elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának anélkül, hogy pontosította volna, hogy a vitatott városra vonatkozó joghatóságának mértékét, és 2018-ban oda helyezte át az amerikai nagykövetséget.

Menekültek. Ma mintegy 5,6 millió palesztin menekült, főként az 1948-ban elmenekültek leszármazottai élnek Jordániában, Libanonban, Szíriában, az Izrael által megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A palesztin külügyminisztérium szerint a regisztrált menekültek mintegy fele hontalan marad, sokan zsúfolt táborokban élnek.

A palesztinok régóta követelik, hogy a menekültek visszatérhessenek, leszármazottaik millióival együtt. Izrael szerint a palesztin menekültek bármilyen áttelepítésének a határain kívül kell történnie.

Érdemes elolvasni:

• Hosszú és nehéz háborúra számít Izrael
• Ukrán civilek ezreit halomra gyilkoló Oroszország elítélte a Hamász civilek elleni támadását