Szekerekről már sokat hallhattunk. Általában lovakkal szokás ezeket a járműveket hajtani, de láthattunk már több fajta variációt is. A fantázia világában sokszor feltűnik a kecskék által hajtott verzió, de bárányokkal csatába menni? Na az valami egészen szokatlan. Azonban a kínai történetekben rendszeresen feltűnnek.
Régészek rábukkantak egy ősi, bárányok által húzott szekérre az agyaghadsereg közelében. A kínai média szerint Csin Si Huang-ti sírjának közelében találták meg az elrohadt szekeret, amely több mint 2000 évig a földben feküdt. Jiang Wenxiao régész szerint, aki az ásatásokat vezeti, a szekér főszerkezeti elemei már elrohadtak — írja a Live Science. Bár a szekeret már nem tudták megtalálni, hat birka csontvázát megtalálták a földben. Ezek a birkák szekerek kiegészítőit viselték, amelyek segítségével húzni tudták ezeket az eszközöket. Ebből következtettek a kutatók, hogy valóban egy bárányok által húzott szekérről van szó.
A lovak vagy ökrök által húzott szekerek elterjedtek voltak Kína területén, de a birkák által húzottak már sokkal ritkábbak. A kínai történelemben ugyan feltűnnek ezek a fajta szekerek, de egyértelműen nem gyakoriak. A kutatók abban reménykednek, hogy a laboratóriumi vizsgálatokból kiderül, hogy ki volt eltemetve ebben a sírban.
Kínai szekerek
A hat birka által húzott szekér mellett a régészek találtak még egy faszekeret is. Ezt valószínűleg lovak húzhatták, és egy téglalap alakú esernyővel is felszerelték, amely a legrégebbi példány, amelyet valaha találtak. Rengeteg réz szekérrel és lóval kapcsolatos műtárgyat, valamint vasszerszámokat és rézfegyvereket is találtak. Ezek új betekintést nyújtanak abba az időszakba, amikor a vaseszközök először megjelentek.
Csin Si Huang-ti császár mauzóleuma, aki időszámításunk előtt 221 és 210 között uralkodott, az egyesült Kína első császáraként tartják számon. Körülbelül 26 négyzetkilométeren terül el mauzóleuma. 38 évbe telt a mauzóleum feltárása. Területén található három hatalmas gödörben több mint 8000 életnagyságú szobor helyezkedik el. Ezek a császár katonáit és lovaikat ábrázolják, és ezt nevezik az agyaghadseregnek.
A bárányszekerek a nyugati Jin-dinasztia alapítója, Wu vagy Sima Yan császár történeteiben is feltűnnek. Időszámításunk után 266 és 290 között uralkodott, állítólag minden éjjel birka vontatta hintón lovagolt palotakomplexuma körül, és ott aludt, ahol a birkák megálltak. Ebből a szokásából eredeztetik a modern kínai kifejezést: „szerencsét keresni báránykocsiban.” Azt mondják, hogy a császárnak 10 000 feleségből álló háreme volt, és úgy tűnik, Sima Yan így választott közöttük.
Ezeket a cikkek is érdemes elolvasni:
