Lenyűgözően fenséges kép született a Jupiterről

A NASA Juno űrszondája már 54. alkalommal repül el az óriás planéta mellett. Ezúttal fenséges képeket küldött vissza a Földre, amely segítségével egy régóta húzódó vitát sikerült lezárni. A NASA a Instagram oldalán osztotta meg a lenyűgöző képet, amely jól szemlélteti a bolygó elképesztő méreteit és csodálatos megjelenését is.

Az Amerikai Űrügynökség által 2011-ben útjára indított Juno űrszonda 2023. szeptemberében 54. alkalommal kerülte meg a gázóriást. Ekkor készített egy fenségesen gyönyörű képet a planétáról, amely segítségével egy tudományos vitát is sikerült lezárni — írja a HGY.

View this post on Instagram

A post shared by NASA (@nasa)

A Juno űrszonda

Az űrszondát a Jupiter környezeti jellemzőinek vizsgálatára készítették. Az eszköz ezt a feladatot képek készítésének és gravitációs adatok gyűjtésének segítségével végzi el. Neve az ókori római mitológia szerinti Juno istennőtől származik, aki a házasság és a család védelmezője volt. A Juno űrszonda 2011-ben startolt el Cape Canaveralről egy Atlas V rakéta segítségével.

A misszió célja, hogy feltérképezze a Jupiter belsejét és megértsük a bolygó működésének folyamatait. A Juno a Jupiter körüli pályán kering, és különleges tudományos műszereivel, például a JunoCam kamerával, a Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) infravörös szenzorral és a Waves rádióhullám érzékelővel felszerelve végez méréseket a bolygó atmoszférájában, mágneses terében és szerkezetében. A Juno misszió fontos lépés a Naprendszer és az égitestek kutatásában, és hozzájárul a tudományos közösség tudásához a Jupiter és hasonló óriásbolygók működésével kapcsolatban.

A tudósok arra következtettek a Juno által gyűjtött adatokból, hogy a Jupiter szelei a bolygó forgástengelyével párhuzamosan hatolnak a bolygó irányába. A mérések alátámasztottak egy több, mint két évtizedes feltételezést is. A feltételezés szerint a Jupiter kelet-nyugati áramlásai felhőszintű fehér-vörös övekből befelé haladnak. A mérések tehát bizonyították, hogy az zonális áramlások nem véletlenszerűen terjednek, hanem befelé, kizárólag a Jupiter forgástengelye mentén.

A gázóriás légköri szerkezetét már a 70-es évek óta vita övezi. A Juno-küldetés sikeresen lezárta ezt az évtizedeken át zajló vitát. A küldetés rávilágított arra is, hogy még sok felfedezni való van naprendszerünk legnagyobb bolygójával kapcsolatban. A Juno következő küldetése a bolygó egyik holdját, az Európát veszi majd célba, ahol a jeges felszín alatti óceánokat próbálják meg majd feltárni.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat