Megfejthették a vörösbor okozta fejfájás rejtélyét
A Kaliforniai Egyetem kutatói a fenolos flavonoidokra gyanakodnak, mint a néhány pohár elfogyasztása után fellépő fejfájás kiváltói, írja a Guardian.
Az emberiség már évezredekkel időszámításunk előtt ismerte a vörösbort, ahogy azt is, hogy a mámoron túl számos pozitív hatása van az egészségre. Arra azonban már Kelszosz, a görög filozófus is figyelmeztetett, hogy gyógyító ereje ellenére fejfájást okozhat a fogyasztóknak.
A vörösbor okozta speciális fejfájást fontos elválasztani a másnaposságtól. Utóbbiról már régóta kiderült, hogy a véralkoholszint hirtelen lecsökkenése és a dehidratáció okozza, és kifejezetten az ivást követő napon lép fel. Ezzel szemben már akár egy-két vörösbor elfogyasztása után, félórán belül, még folyamatában jelentkezhet egy ettől eltérő enyhe fájdalomérzet – ez utóbbira eddig nem érkezett tudományos magyarázat. A Kaliforniai Egyetem Fejfájás Központjának kutatói most talán megtalálták a választ.
Na de mégis mit jelent, hogy „talán”, és mire alapozzák a feltevést? Hogy megértsük, egyet vissza kell lépnünk, hogy megnézzük, egyáltalán hogyan működik a szervezetben az alkohol lebontása.
Mikor bort iszunk, a májunk az alkoholt két lépésben semlegesíti. A szeszesitalok hatóanyaga az etanol, amely egyben az alkoholok kémiai csoportjának legnépszerűbb és legkevésbé káros képviselője – szemben a többek között vakságot okozó, napjainkban már korlátozott metanollal. A máj az etanol molekuláját acetaldehiddé alakítja, majd ezt acetáttá. Mindkét lépést specifikus enzimek végzik.
Miért okoz a vörösbor fejfájást?
A kutatók a vörösbor több, mint tucatnyi összetevőjét tesztelték különféle módokon, ebbe Andrew Waterhouse professzor, az egyetem szőlőtermesztési szakértője is bekapcsolódott. Az eredményeket végignézve egy lógott ki: a kvertecin nevű flavanol. Ez azért volt különösen fontos, mert ez az anyag fehér- és rozéborokban szinte egyáltalán nem fellelhető, míg vörösborokban annál inkább. A három típus közül pedig csak az okoz ilyen típusú fejfájást.
A kvertecin a lebontás során többféle anyaggá alakul, köztük a kvercetin-glükuronid nevű vegyületté, ami meglehetősen hatékonyan blokkolta az acetaldehid acetáttá alakítását. Így a véráramban felhalmozódik az acetaldehid, ami nagy mennyiségben fejfájást, hányinger, arcpírt és izzadást okoz. Érdekesség, hogy a diszulfiram nevű szer, amit alkoholistáknak adnak, hogy kellemetlenné tegye az ivást, ezzel segítve a leszokást, pontosan ugyanezt az enzimet blokkolja a májban.
Az, hogy ez a hatás mennyire érvényesül a fogyasztókon, több faktortól függ, és nem is lehet egyértelműen meghatározni. A migrénre hajlamosabb embereket erősebben érinti, ennek magyarázata azonban nem egyértelmű: lehet, hogy az ő enzimeiket könnyebb blokkolni, de az, is, hogy egész egyszerűen érzékenyebbek az acetaldehidre.
Emellett a szőlők termesztése és feldolgozása is befolyásolja a kész bor kvertecinszintjét. Az anyag elsősorban a szőlő héjában termelődik napfény hatására, így az erősebb fényt kapó szőlőben akár ötször annyi kvertecin lehet, mint árnyékosabb vidéken. A borkészítési technikák szintén hatással lehetnek a végtermék összetételére.
„A vörösbort fogyasztók számára nagyon hasznos lehet, ha olyan borokat választhatnak, amelyek kevésbé okoznak fejfájást” – mondta Morris Levin, a kutatóközpont igazgatója. “A borászok arra is használhatják az eredményeinket, hogy csökkentsék a kvercetin mennyiségét boraikban.”
„Úgy gondoljuk, végre jó úton járunk ennek az évezredes rejtélynek a megmagyarázása felé. A következő lépés az, hogy tudományosan teszteljük azokon az embereken, akiknél ilyen fejfájás jelentkezik.”
Szerző: Németh Martin
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban