A magyar miniszterelnök, aki túlélte a saját kivégzését

Kora legszebb férfijának tartották, a háta mögött összesúgtak a párizsi szalonok elegáns hölgyei, a rossz nyelvek szerint mégis csak egyetlen szerelme volt, akivel titokban találkozgatott királya és császára háta mögött, aki egyébként korábban jelképesen felakasztatta. Párizsban ezért úgy hívták, hogy ő a “szép akasztott” (le beau pendu). Igen, gróf Andrássy Gyuláról beszélünk.

Andrássy 1823 márciusában született, abban az évben, amikor megszületett a Himnusz és két évvel korábban, hogy Széchenyi István felajánlást tett a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A kezdődő reformkor jelentős hatást gyakorolt az ifjú nemes életére, aki Széchenyit csodálta, ám Kossuthoz csatlakozott vehemencia tekintetében.

A ’48-as forradalom után Zemplén vármegye főispánja volt, a hazánkra törő Jelasics seregeivel szemben szinte az elsők között veszi fel a harcot. Részt vesz a sorsdöntő pákozdi csatában, ahol eldőlt a forradalom túlélése, később Görgei Artúr alatt szolgált, a tavaszi hadjárat végén már ezredesi rangban.

Szerencséje volt. Konstantinápolyba küldték diplomáciai feladatra, hogy a magyar szabadság számára külföldi támogatást szerezzen. Ezért a világosi fegyverletétel után nem volt itthon, így nem is állíthatták haditörvényszék elé, de távollétében azért Ferenc József felakasztatta.

Kora legszebb férfija volt a későbbi magyar miniszterelnököt

Az 1850-es éveket Párizsban töltötte, ahol a szalonokban a legelőkelőbb hölgyek keresték társaságát, hisz korának legszebb férfiját látták benne. Kendeffy Katinka grófnővel az emigrációban kötött házasságot.

1857-ben térhetett haza, Deákkal a kiegyezésen dolgozott, aki saját maga helyett javasolta őt miniszterelnöknek. Andrássy, akit Ferenc József császár kivégeztetett, jelképesen végül maga tette nádorként a budai királykoronázáskor uralkodója fejére a Szent Koronát. 1867-től 1871-ig látta el a miniszterelnöki feladatokat, ezt követően pedig közös külügyminiszter lett 1879-ig. Tevékenységéről talán sokat elárul Anton von Werner festménye, aki az Európa jövőjét eldöntő berlini kongresszus központi alakjaként ábrázolja, rögtön a kor szuperhatalma, a Német Császárság kancellárja, Otto von Bismarck mellett.

Közös gyermek Sissivel?

A rossz nyelvek szerint gyengéd viszony fűzte Erzsébet királynéhez, a magyarok közkedvelt Sissijéhez. Sőt, 1868-ban született lányát, Mária Valériát sokan egyenesen közös gyermeküknek tartották. Ezt csak alátámasztotta, hogy a lányt magyar szellemben nevelték, aminek ő azonban erőteljesen ellenállt.

A pletyka örökké pletyka maradt, bizonyítani senki sem tudott semmit és azóta sem kerültek elő perdöntő iratok viszonyukról. Kozári Mónika történész szerint Andrássy, a Sissihez írt levelei alapján szerelmes lehetett a királynéba, de a viszonzásról semmilyen bizonyíték nem maradt az utókorra.

Valószínűnek tűnik azonban, hogy romantikus érzelmek helyett a szabadság és a világról való hasonló gondolkodás kötötte őket inkább össze. A saját magát hivatalnoknak tekintő és ekként is élő Ferenc József mellett Sissi a sportoló, lovagló, társasági eseményekre járó Andrássy mellett érezhette magát inkább szabadnak és kötöttségektől mentesnek. Emellett érző szívű barátot is talált benne, aki azonban sose kockáztatta a világszép királynénak való udvarlása során a Rubicon átlépését. Erre egyébként lehetősége sem nagyon volt, hisz Erzsébet szinte sosem volt egyedül.

Ez is érdekelhet:

• Sisi kedvenc magyarországi kastélyában – Gödöllőn jártunk, részletek IDE kattintva
• Napóleon seregei súlyos károkat okoztak Magyarországnak