Pszichológiai trükkök, hogy előnyt szerezz a mindennapokban

A legtöbben a pszichológia szóról a terápiás beszélgetésre vagy a mentális betegségekre asszociálnak. Pedig emberekkel vagyunk körülvéve, és mi magunk is emberek vagyunk, így a mindennapokban is hasznunkra válhat, ha legalább alapszinten ismerjük az emberi természetet, no meg egy-két trükköt.

Az Inc. magazin összeszedett néhány tippet, hogyan könnyíthetjük meg mindennapi életünket pszichológiai trükkök bevetésével.

Nézd meg a másik szemszínét, és azonnal szimpatikusabbnak tűnsz.

A szemkontaktus használatát nehéz pontos számokkal megragadni, pedig a társas interakciók fontos eleme. Kutatások bebizonyították, hogy az emberek azokat találják a legkarizmatikusabbnak, akik az kötelező illemnél épp csak kicsivel tartják tovább a szemkontaktust. Ehhez jó segítség lehet megnézni az illető szemszínét; amíg azt befogadod, pont eltelik a szükséges töredék másodperc.

Ha el akarod kerülni valaki dühét, csak ülj mellé.

Pszichológiailag könnyebb kifejezni a haragot, ha a beszélő fizikailag messze van attól, akire mérges – ugyanígy kényelmetlen felemelni a hangod azzal szemben, aki közvetlen melletted ül.  Ha előre gondolkozol, így megelőzheted, vagy legalábbis elnapolhatod a nemkívánt vitákat.

Nem csak az első, az utolsó benyomás is kulcsfontosságú.

Egy beszélgetés után a felek olyan szájízzel távoznak, ahogy azt lezárták, legyen az pozitív vagy negatív. Ha jó élménnyel végződik a találkozó, a partnered is így fog emlékezni rá és legközelebb is szívesebben működik veled együtt. A szendvics-módszer lényege, hogy a kritikát két dicséret közé csomagolják, így kevésbé vált ki negatív érzést a kritizáltban.

Tervezz valami jót szerdára.

A hétvégét mindenki várja, a hét eleje viszont sokaknak monoton és fárasztó. Ha minden hét közepén is csinálsz valamit, amit élvezel, már korábban eljön a “hétvégi” jókedv, és összességében sokkal jobb hangulatban fog telni a heted. Nem kell túlgondolni a programot, egy filmezés vagy egy általad választott sport is megteszi.

Használd ki a “becsapott ajtót”.

A “becsapott ajtó” meggyőzési módszer lényege, hogy egy komoly kérés előtt szándékosan kérsz valami sokkal nagyobbat, amire biztosan nemet mondanak. Az első elutasítás egyrészt bűntudatot kelt a másik félben, másrészt ahhoz képest a valódi kérés már sokkal banálisabbnak fog tűnni, így nagyobb eséllyel mond rá igent.

Kenyerezz le mindenkit egy szívességkéréssel.

Benjamin Franklin figyelte meg, hogy miután tett valakinek egy szívességet, sokkal pozitívabban viszonyult hozzá. Ennek oka a kognitív disszonanciának nevezett pszichológiai jelenség, ami egy mentális kényelmetlenségérzést kelt bennünk, mikor a tetteink nincsenek összhangban a gondolatainkkal, érzéseinkkel és elveinkkel. Az agy ezt az ellentmondást áthidalja: egész egyszerűen elhiteti velünk, hogy kedveljük azt a személyt, akinek szívességet tettünk.

A jutalom elrontja a szórakozást.

Szintén egy látszólag fordított logika, de mégis vigyázni kell, hogy ne fussunk bele. Amikor valaki jutalmat kap egy olyan tevékenységért, amit önként is szívesen csinál, a belső motiváció helyét egy külső cél veszi át, és akár teljesen elmúlhat a valódi lelkesedés. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne fizessük meg rendesen az alkalmazottakat vagy ne jutalmazzuk meg a becsületes munkát, de nem szabad átesni a ló túloldalára, mert épp ellentétes hatást érünk el vele.

Kérdezz többet, hogy jobban kedveljenek.

Lehet, hogy nem mindenki vágyik a reflektorfénybe, de otthonosabb helyzetekben az emberek többsége imád magáról beszélni. Ha sokat kérdezel, ők jobban kiélik az önkifejezési vágyukat. Később hozzád fogják kapcsolni ezt a pozitív érzést – így szinte bárkinél elérheted, hogy kedveljen, és még csak nem is kell a lenyűgözésével fáradnod.

Persze le kell szögezni, hogy mély kapcsolatokat nem lehet és nem is szabad építeni ilyen praktikákkal, azok valódi figyelmet, idő- és energiaráfordítást igényelnek. A mindennapokban azonban előnyünkre válhat, ha néha bevetünk egy-két ilyen technikát.

Érdemes elolvasni:

• Evolúciós szempontból a gyerekeknek több, mint két szülőre lehet szükségük
• Itt egy tudós, aki szerint senkinek sincs szabad akarata