Az afrikai király, aki zarándokútjával gazdasági válságot okozott

Músza mansza, a Mali Birodalom 14. századi uralkodója a történelem egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb alakja. Uralkodását fényűzés, kulturális virágzás és zarándok utak jellemezték. Egyik leghíresebb zarándokútja során Mekkába, megállt Karióban, ahol bőkezű adakozásának köszönhetően kisebb válságot okozott.

Músza a Keita dinasztia sarja valamikor a 13. század végén született majd 1312-ben lépett trónra. A Mali Birodalom, amely már akkor is virágzó kereskedelmi központ volt, az ő vezetése alatt virágzott fel igazán. Músza uralkodását ügyes közigazgatás, az iszlám hit népszerűsítése és a gazdasági fejlődésre való összpontosítás jellemezte.

Ami Músza manszát kiemelte a történelemben, az a Mali Birodalom hihetetlen gazdagsága volt, amely az uralkodása alatt vált igazán szembetűnővé. A királyság a kereskedelem, különösen az arany és a só kereskedelmének csomópontja volt. Músza kihasználta ezt a gazdasági lehetőséget. A Mali Birodalom ellenőrzése alatt tartotta a létfontosságú transzszaharai kereskedelmi útvonalakat, ami lehetővé tette Músza számára, hogy hatalmas vagyont halmozzon fel. Ennek nagy része a régió gazdag aranybányáiból származott.

A válságot hozó haddzs

1324-ben Músza mansza zarándoklatra indult Mekkába, amely utazás legendássá vált fényűzése miatt. Az uralkodó kísérete, beleértve több ezer katonát, tisztviselőt és rabszolgát, több kilométer hosszú volt. Maga Músza mansza, akit fényűző ruhákba öltözve és több száz kilogramm aranyat szállító tevék sokasága kísért, maradandó hatást gyakorolt azokra a városokra és vidékekre, amelyeken keresztülhaladt.

Zarándokútja során Músza mansza nagylelkű arany- és ajándékosztása a meglátogatott városokban, különösen Kairóban, Medinában és Mekkában, megzavarta a helyi gazdasági folyamatokat. Egyes területeken inflációs válsághoz vezetett. Költekezései felkeltették a világ figyelmét, és megerősítették hírnevét, mint a történelem egyik, ha nem a leggazdagabb egyéniségét.

Músza mansza a gazdasági teljesítménye mellett a művészetek és az oktatás mecénása is volt. Elősegítette az iszlám tudományosság fejlődését, mecseteket és oktatási intézményeket is építtetett. A híres timbuktui Djinguereber-mecset, amelyet az ő megrendelésre építettek meg, máig tanúskodik a kulturális és vallási fejlődés iránti elkötelezettségéről.

Músza mansza öröksége túlmutat vagyonán és pazar zarándoklatain. Uralkodására úgy emlékeznek, mint Mali történelmének aranykorára, amelyet jólét, stabilitás és szellemi fejlődés jellemzett.

Músza mansza, Mali aranykirálya kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben hatalmas vagyonával, a művészetek pártfogásával és a legendás haddzsal, amely a Mali Birodalom elképesztő vagyonát a világnak is megmutatta. Hagyatéka az uralkodása alatt virágzó civilizáció bizonyítékaként él tovább.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Ebbe haltak bele a legtöbben az ókori Rómában és Görögországban
• Kazak Filmnapok Budapesten: ingyenes program filmkedvelőknek