Gyakori tévhitek, amiket te is rosszul tudtál

Az, hogy valamit sokan állítanak, még nem jelenti azt, hogy igaz is. Sok minden elterjedhet ellenőrzés nélkül, ha nem kérdőjelezzük meg néha akár a nálunk bölcsebbeket is. Ezek a gyakori tévhitek pedig beépültek a köztudatba, és csak nagyon kevesen tudják, mi is a valóság.

Szerencsére az Independent összeszedett néhányat a legelterjedtebb tévhitek közül, hogy kijavítsa őket.

Nem a kínai nagy fal az egyetlen ember alkotta objektum, amely az űrből látható, sőt.

Az Apollo űrhajósok egyike sem számolt be arról, hogy a Holdról bármilyen konkrét, ember alkotta tárgyat látott volna. Állítólag még a Föld körül keringő űrhajósok is alig látják, pedig ők jóval kisebb távolságra vannak tőle. Városi fények azonban könnyen láthatók a Föld éjszakai oldalán a Föld körüli pályáról.

A szerencsesütik nem Kínából származnak.

Annak ellenére, hogy manapság sok kínai étteremben osztogatják őket az étkezés végén, a szerencsesüti nem Kínából származik. A japánok vitték be az Egyesült Államokba, majd onnan terjedt tovább Európába az üzeneteket tartalmazó édesség. Kínában ritkán találhatók meg, és ironikus módon gyakran épp az amerikai konyha szimbólumának tekintik.

Buddha nem volt kövér.

A népszerű ábrázolás a kövér, nevető, pocakos Buddháról teljesen pontatlan. Ez valójában egy 10. századi kínai népi hős, akit Budainak hívnak – és a kettőt az idők során összekeverték. A vallásalapító Buddha aszkéta volt, aki egy lótuszfa alatt imádkozott, és szinte semmit sem evett, hogy elérje a megvilágosodást.

Napóleon nem volt alacsony.

A legendás francia császár magasságát francia lábban jegyezték fel – öt láb két hüvelyk -, ami angolszász mértékegységben öt láb hét hüvelyknek felel meg. Feltehetőleg a mértékegységek azonos neve miatt valaki viszont elfelejtette átváltani, így tévesen terjesztette el. Ez egyébként 170 centimétert jelent és valamivel magasabb volt az akkori francia átlagnál.

Ha kettévágjuk a gilisztát, nem lesz belőle két élő állat.

Csak a földigiliszta elülső fele maradhat életben, a hátsó vége pedig elpusztul. Ezt a képességet rendkívül egyszerű idegrendszerük teszi lehetővé, ugyanis a jóval bonyolultabb felépítésű gerincesekkel ellentétben ők vissza tudják építeni. Néhány féregfaj ráadásul mindkét végéből vissza tudja növeszteni a levágott részt – de a giliszta nem.

A vikingek nem viseltek szarvakat a sisakjukon.

Jóformán mindenkinek a szarvak és a nagy szakáll jut először eszébe a vikingekről, pedig előbbire egyáltalán nincs történelmi bizonyíték. A vikingek sisakján viselt szarvak Richard Wagner A Nibelung gyűrűje című operájának egyik jelenetéből származnak, melyet 1976-ban mutattak be először, jóval a vikingek kora után.

Nem Mozart komponálta a „Ragyodj, ragyogj, kis csillag” kezdetű gyerekdalt.

Egy népi legenda szerint a klasszikus gyerekdalt az osztrák zenész ötéves korában komponálta. Valójában egy francia népdalból származik, amelyet Mozart pusztán feldolgozott 25 és 26 éves korában.

Jézust nem látogatta meg három király.

Minden idők egyik legtöbbször elmesélt története, pedig a Biblia nem egészen így számolt be róla. Csak azt írja le, hogy „királyok” látogathatták meg a csecsemőt, máshol pedig három ajándékot említenek. Ez arra késztethette a festőket, hogy három királyt ábrázoljanak ajándékokkal. De a királyok pontos száma csak hiedelem, ahogy az is, hogy Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak hívták őket.

Érdemes elolvasni:

• Ha valaha is volt ilyen tévéd, akkor tanúja voltál az ősrobbanásnak
• Az év tudományos felvetései, amik mindent felforgathatnak