Meglepő titok derült ki egy Raffaello remekműről

A mesterséges intelligencia (MI) képezhető arra, hogy olyan részleteket is meglásson a képeken, amelyek elkerülik az emberi szem figyelmét. Most egy MI neurális hálózata valami furcsát fedezett fel egy Raffaello-festményen található arcon: a képet valójában nem Raffaello festette.

A szóban forgó arc Szent Józsefé, aki a Madonna della Rosa néven ismert festmény bal felső részén látható. A tudósok már régóta vitatkoznak arról, hogy a festmény eredetileg Raffaelloé-e vagy sem.

Bár egy műalkotás eredetére való következtetéshez sokféle bizonyítékra van szükség, egy új, mesterséges intelligencia-algoritmuson alapuló elemzési módszer azok pártjára állt, akik szerint legalább néhány vonás egy másik művész keze nyomán készült – írja a Science Alert.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kutatói egyedi elemző algoritmust fejlesztettek ki azon művek alapján, amelyekről tudjuk, hogy az olasz festő munkái.

“Mély jellemzőelemzéssel hitelesített Raffaello-festmények képeit használtuk arra, hogy a számítógépet betanítsuk a festő stílusának nagyon részletes felismerésére, az ecsetvonásoktól kezdve a színpalettán és az árnyékoláson át a mű minden egyes aspektusáig” – mondja Hassan Ugail matematikus és informatikus az angliai Bradfordi Egyetemről.

“A számítógép sokkal mélyebben lát, mint az emberi szem, egészen mikroszkopikus szintig. ”

A gépi tanulási folyamatokat általában hatalmas mennyiségű példán kell betanítani, ami nem mindig áll rendelkezésre, ha egy művész életművéről van szó. Ebben az esetben a csapat módosította a Microsoft által kifejlesztett ResNet50 nevű, előre betanított architektúrát, amelyet egy hagyományos gépi tanulási technikával, a Support Vector Machine-nel párosított.

A módszer korábban 98 százalékos pontosságot mutatott Raffaello festményeinek azonosítása során. Általában egész képeken képzik ki, de ezúttal a csapat arra is megkérte, hogy egyedi arcokat is vizsgáljon meg.

Míg a Madonna, a Gyermek és Szent János mind Raffaello keze nyomán készültek, addig Szent József esetében ez nem így van. A kutatók megjegyzik, hogy a festmény hitelességéről folytatott korábbi viták során Szent József arcát kevésbé jól kidolgozottnak tartották, mint a többi, képen látható arcot.

Raffaello Sanzio festménye, Madonna della Rosa

“Amikor a festmény egészét teszteltük, az eredmények nem voltak meggyőzőek” – mondja Ugail. “Így aztán megvizsgáltuk az egyes részeket, és míg a kép többi része megerősítetten Raffaello munkája, József arca nagy valószínűséggel nem az övé.”

Giulio Romano, Raffaello egyik tanítványa lehetett a felelős a negyedik arcért, de ez korántsem biztos. Ez egy újabb példa arra, hogy a modern technológia feltárja a klasszikus festmények titkait – ezúttal a mesterséges intelligencia segítségével.

A Madonna della Rosa a szakértők szerint 1518 és 1520 között készült. A műkritikusok az 1800-as évek közepén kezdtek gyanakodni, hogy talán nem Raffaello festette az egész művet.

Most ezek a gyanúk szinte biztosan beigazolódtak, bár a tanulmány mögött álló kutatócsoport igyekszik hangsúlyozni, hogy ez a mesterséges intelligencia a jövőben a művészeti szakértőket segíteni fogja, nem pedig helyettesíteni őket.

“Nem arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia elveszi az emberek munkáját” – mondja Ugail. “Egy műalkotás hitelesítése során számos szempontot vizsgálunk, a származástól kezdve a pigmenteken át a mű állapotáig és így tovább.

“Az ilyen típusú szoftverek azonban a folyamatot segítő egyik eszközként használhatók.”

A kutatást a Heritage Science című folyóiratban tették közzé.

Érdemes elolvasni:

• Itt lehet a bizonyíték: csal és megtéveszti az embereket a ChatGPT?
• A történelem első női uralkodója a kocsmapultból jutott a trónra