A NASA-nak van egy ötlete arra, hogyan jussunk el a legközelebbi naprendszerhez

Egy tudóscsoport vad ötlettel állt elő, hogy meglátogassák a Proxima Centaurit, a hozzánk legközelebbi csillagot. Mindezt anélkül, hogy emberi életeket kockáztatnának – vagy több tízezer évet kellene eltölteni a 4,25 fényév vagy 40 trillió kilométer távolság megtételére.

Összehasonlításképp, a NASA Voyager 1 űrszondája “csak” 24 milliárd kilométert tett meg, mióta csaknem fél évszázaddal ezelőtt elindították, számol be a Futurism.

A Space Initiatives startup vezető kutatója, Marshall Eubanks által vezetett csapat ahelyett, hogy űrhajósokat zsúfolna egy szűk térbe, azt javasolja, hogy egy egész raj aprócska űrhajót küldjenek, amelyek lézerből kilőtt fotonokat használnak meghajtásként, írja az Universe Today. Ez egy olyan holdra szóló ötlet, amely legalább annyira ihletett, mint amennyire fantasztikus. És most már a NASA is támogatja őket.

A koncepciót nemrégiben a NASA idei Innovative Advanced Concepts programjának 1. fázisába választották, amely program más, távoli űrkoncepcióknak is platformot és bizonyos mértékű finanszírozást biztosított.

A NASA megoldhatja a problémát?

Természetesen a rakéták a gyors közlekedés általános módja. A rakéták úgy működnek, hogy anyagot, jellemzően forró gázt dobnak ki, a hátrafelé haladó anyag lendülete megegyezik a jármű előrefelé irányuló sebességnövekedésének lendületével. A baj az, hogy nincs olyan technológiánk, sem olyan energiaforrásunk, amely lehetővé tenné, hogy 60 000 km/mp sebességgel dobjunk ki rengeteg anyagot, így a rakéták nem működnek.

Ehelyett a csapat a fényvitorla használatának lehetőségét vizsgálja, egy olyan meghajtási formát, amely helyette a fotonok által kifejtett erőket használja.

Mégis, a pusztán fotonokból származó tolóerő “gyenge” lesz, ahogy Eubanks elmagyarázta, ami azt jelenti, hogy

a szondák tömegének nagyon kicsinek kell lennie. Grammokról, és nem tonnákról van szó.

Hogy a rajnak nagyobb lökést adjanak, a tudósok egy 100 gigawattos lézerrel akarnak több fényt sugározni ezekre a vitorlákra. Azonban nem meglepő módon időbe telik egy ilyen rendszer kifejlesztése. A csapat szerint a koncepció néhány évtized alatt lehet készen állhat, hogy valamikor 2075 után elérje a csillagot.

“Biológiai vagy akár technológiai jeleket szeretnénk keresni, ezért jó lenne, ha a szondákat nagyon közel tudnánk vinni a bolygóhoz, hogy jó képeket és spektrumokat kapjunk a felszínről és a légkörről” – fejtette ki Eubanks.

“Ez nehéz lesz egy szonda számára, mivel nem tudjuk pontosan, hogy hol lesz a bolygó több mint 24 év múlva. Ha egy csomó szondát küldünk szét, legalább néhánynak közel kell kerülnie a bolygóhoz, és így megkapjuk a kívánt közeli képet.”

Érdemes elolvasni:

• Olyan objektumokat találtak a távoli univerzumban, amelyek felrúghatják eddigi ismereteinket
• Sokat fogunk tudni arról az aszteroidáról, ami rövidesen becsapódhat a Földbe