A Mars pólusain a csillagászok eddig is tisztában voltak azzal, hogy van víz, jéggé fagyva. Ám azt csak maximum sejthették, hogy mennyire sok víz van elraktározva szintén jég formájában a Mars egyenlítője környékén. Ráadásul a Hold is tartogat e téren meglepetéseket: sokkal több víz lehetett rajta, mint azt bárki gondolta korábban.
A space.com cikke szerint az emberiség világűrbeli hódításának következő célpontja, a Mars sokkal gazdagabb vízben, mint azt bárki is gondolta volna korábban. Más kérdés, hogy a leendő emberi telepek ezt használni tudják-e majd. Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Mars Express 2004 óta vizsgálja a vörös bolygót és legújabb adatai szerint annyi víz van az égitesten, hogy ha elolvadna, akkor az egész bolygót betakarhatná egy nagyjából 1,5-2,7 méter mély óceán. A felfedezés hatalmas jelentőségű, hisz eddig jóval kisebb vízbázisokat találtak a kutatók.
Persze a vízjég nem túlságosan hozzáférhető helyen van a marsi egyenlítő környékén. Legalább is a Mars Express radarvizsgálatai alapján. Onnan tudják, hogy vizet találtak, hogy a radarjelek nagyon hasonlóak a pólusok jegénél tapasztaltakhoz.
Elképesztően sok a vízjég a Marson
A jég ezeken a területeken a 3,7 kilométer vastagságot is elérheti, de több száz méternyi száraz szilárd porréteg borítja. Maga a jég sem tiszta, hanem erősen szennyezett ezzel a porral. Ha tehát használni akarnánk, akkor nemcsak mélyre kellene ásnunk, de meg is kellene tisztítanunk, ami persze még mindig sokkal jobb, mintha a Földről kellene vizet vinnünk a következő kolóniára.
A vízjeget az ún. MMF formáció alatt találták, ami az északi hegységek és a déli síkságok között fekszik nagyjából 5000 kilométer hosszan. Ez az MMF tulajdonképpen egy hatalmas porréteg (ebből keletkeznek például a marsi porviharok), tehát a saját súlya alatt tömörödnie kellene a mélyben. Ám a Mars Express MARSIS mélységi radarja éppen ellenkező eredményeket mutatott. Sűrűségnövekedés helyett kis sűrűségű anyagot. Pontosan olyat, mint a vízjég.
Ez a jég hatalmas, többszáz kilométer hosszú és akár több ezer kilométer vastag is lehet ezen a részen.
A Mars tengelyferdülésének a változása lehet a hibás
És hogy miképp kerülhetett oda? Erre a tudósok azt a magyarázatot adták, hogy a Mars tengelyének változása miatt. A bolygó tengelyferdülése ugyanis 10 és 60 fok között váltakozik, most éppen 25 (ezzel szemben a Földé állandó, 23,5 fok).
Jelentős dőlés esetén, amikor a marsi sarkok a Nap felé mutatnak, vízjég képződhet. Így létezhetnek a mai Marson olyan formák, amelyeket csak vízjég hozhatott létre, ám nagyon nem illenek arra a területre, ahol most találhatók (ITT van például egy ilyen furcsaság).
A Hold is tartogathat meglepetéseket
A Science Alert cikke szerint a Hold is gazdagabb lehetett vízben évmilliárdokkal ezelőtt, mint ma. Ma ugyanis egy kopár, sivár, poros sivatag képét mutatja. Ám egy meteorit tanulmányozása alapján, ami a tudósok szerint a Holdról érkezett a holdi kéreg sokkal gazdagabb lehetett vízben évmilliárdokkal ezelőtt, mint azt valaha gondoltuk.
A Nyugat-Ontarioi Egyetem geofizikusa, Tara Hayden szerint 4 milliárd évvel ezelőtt sokkal több volt a holdi kéregben az illékony összetevő, mint ma.
A meteoritban ugyanis apatit volt.
Korábban a csillagászok semmilyen vízre utaló jelet nem találtak a Holdon, az Apollo-missziók sem hoztak haza ilyesmit. Azonban ma már tudjuk, hogy ők csak a Hold felszínének kb 5%-át vizsgálták és a többi része teljesen eltérő lehet ettől a kis területtől. Például ma már tudjuk, hogy van víz a Hold felszínén is, igaz, kötött állapotban, például holdvulkáni üvegben és mély, sötét kráterekben is sejtenek jeget.
Erre az elméletre pedig az új Hold-missziók szolgálhatnak majd új bizonyítékokkal.
Olvass tovább nálunk:
