Nem csak a Földön váltakoznak az évszakok, de egészen elképesztő, máshol milyenek
Ha valami biztos pont az életünkben, az az évszakok váltakozása. Megadatott időközönként, néhány havonta új évszakot üdvözölhetünk, mely ciklikusság életünk egyik meghatározó velejárója. Ám szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a Földön az évszakok változását folyamatosság jellemzi, hiszen más bolygókon nincs ilyesfajta állandóság. Hogyan lehetséges, hogy a mi életünket meghatározott évszakok jellemzik, míg más bolygón ez nem figyelhető meg?
Földünk az északi és a déli pólus mentén forog egy adott forgástengeren, mely nincs teljesen egy vonalban a Föld Nap körüli pályájára merőleges függőleges tengellyel – írja az IFL Science.
Ez az enyhe eltérés, dőlés ugyanakkor rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen egyebek között ennek köszönhető az évszakok váltakozása is. Egy bolygó esetében a dőlés még azt is meghatározza, egyáltalán élhető-e az égitest.
Évszakok és csillagok
Amennyiben a bolygó pályája köralakú, és ráadásul összhangban áll a forgástengelye keringésének tengelyével, abban az esetben adott mennyiségű napfény éri Nap körüli keringése során.
Az évszakokat tulajdonképpen az különbözteti meg egymástól, éppen mennyi napfény éri a bolygó. Ha egy bolygó tökéletesen egyvonalban van tengelyével, nincsenek évszakok, ám a Föld eseében ez nincs így.
Ezt a kicsi, de annál fontosabb eltérést tengelyferdeségnek nevezzük, és nagyjából 23 fokos a függőlegestől számítva bolygónk esetében. Ennélfogva, amikor a Nap közvetlenül az északi félteke felett helyezkedik el, ott nyár van, intenzívebb napsugárzással.
Majd az idő múlásával a Föld folytatja keringését a Nap körül, az északi félteke fokozatosan kevesebb napfényt kap, ahogy szépen lassan eldől a Nap felől. Ez eredményezi a tél beálltát.
A Nap gravitációs vonzásának hatására a körülötte keringő bolygók forognak, enyhén „imbolyognak”. Emiatt pedig a Föld tengelyferdesége is változik enyhén, hozzájárulva az évszakok kialakulásához.
Az eltérő dőlés valamint a Föld pályájának alakjának természetes megváltozása eltérést eredményez abban, milyen mennyiségű és eloszlású napfény éri a bolygót. Százezer év viszonylatában pedig ezek az apró eltérések jelentős változásokat eredményeznek a hőmérsékletben, mely jégkorszakokat és akár melegebb időszakokat idéz elő a Földön.
Jeges Egyenlítő, forró sarkvidékek
Na de hogyan befolyásolja a tengelyferdeség az évszakokat?
Kis tengelyferdeség esetében az Egyenlítőt erős napsugárzás éri, míg a pólusokat gyenge – pontosan ez történik bolygónk esetében.
A nagy tengelyferdeség pedig vagy rendkívül hideg vagy forró időjárást eredményez a sarkokon. Ezzel egyidőben az Egyenlítőn is hideg áll be, hiszen a Nap nem süt egész évben felette. Ennek hatására a rövidebb szélességi köröknél jelentősen változékony évszakok jelennek meg, míg az egyenlítőnél folyamatos lesz az alacsony hőmérséklet.
Ha egy bolygó tengelyferdesége meghaladja az 54 fokot, egyenlítője eljegesedik, míg a pólusokon meleg éghajlat alakul ki. Ez épp az ellentétje annak, amit Földünkön tapasztalunk. Ha az égitest tengelyferdesége sűrűn, kiszámíthatatlan módon váltakozik, akkor ugyanez fogja jellemezni évszakainak váltakozását is. Ha nagy változás lép fel tengelyferdeség szempontjából, hirtelen akár a teljes bolygó felszíne eljegesedhet.
Nem zavarják egymást
A legtöbb bolygó több másikkal helyezkedik el naprendszerében. Az égitestek pedig befolyásolni tudják egymás keringését, ezáltal megváltoztatva annak szögét is.
A Marson például nagyobbak ezek a kilengések, mint a Föld esetében, annak ellenére, hogy dőlésszögük szinte megegyezik. Ám Földünkre a Hold is hatással van: stabilizálja tengelyferdeségét, így aztán sokkalta kisebb eltérések lépnek csak fel.
De például a Kepler-186f exobolygón, lévén, hogy saját naprendszerében messze helyezkedik el a többi bolygótól, szintén előre meghatározottak, kiszámíthatóak az évszakok, annak ellenére, hogy nem rendelkezik nagy holddal. Csupán annyi történik, hogy nem zavar be más bolygó jelenléte.
Ez is érdekes lehet:
- Apró, ősi fekete lyukak megváltoztathatják a bolygónk pályáját
- 164 új bolygó a lakható világokat kereső obszervatórium célpontja
Source: iflscience.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon