Metánt ‘böfög’ a Mars, de mit jelent ez az élet szempontjából?

A tudósok talán megoldottak egy régóta fennálló marsi rejtélyt, ami tovább növelheti a kutatók ambícióit, hogy életjeleket találjanak a vörös bolygón. De miért ‘böfög’ a Mars?

A Newsweek beszámolója szerint az elmúlt években a NASA Curiosity rovere különböző mennyiségű metángázt mutatott ki a Mars légkörében. Bár ez nem hangzik rendhagyónak, ez az gázkibocsátás izgatja a tudósokat, mert – márha a Földön van jelentősége – ez a vörös bolygón lévő mikrobiális élet bizonyítéka lehet.

A Curiosity a valaha a Marsra küldött legjobb képességű rover, amely 2012 óta gyűjt adatokat. A NASA Mars Science Laboratory missziójának részeként a rovert egy egyszerű kérdés megválaszolására küldték:

Voltak-e valaha is a Marson olyan környezeti feltételek, amelyek alkalmasak voltak életformák fenntartására?

A bolygó metánkibocsátása pedig jó lehetőséget kínál ennek a kérdésnek a feltárására. Ehhez azonban mintavételre van szükségünk, amit persze sokkal könnyebb mondani, mint megtenni.

“A Mars különféle metánfajtáinak megértését a NASA Curiosity csapata a következő kulcsfontosságú lépésként emelte azért, hogy megtudják, honnan származik” – mondta John Ortiz, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium hallgatója.

“Számos kihívás kapcsolódik a cél eléréséhez, és az egyik az, hogy egy adott sol (marsi nap) melyik időpontja a legalkalmasabb a Curiosity számára a légköri mintavételi kísérlet elvégzésére.”

Ezen ingadozások jobb előrejelzése érdekében Ortiz és kollégái az Egyesült Államokban matematikai modellek segítségével szimulálták ezeket a nehezen megfogható kibocsátásokat.

A csapat szerint a gáz nagy valószínűséggel a föld alatt keletkezik, ezért szimulálták azt az utat, amelyet a gáz megtesz a bolygó repedezett kőzetén keresztül a felszínig.

Azt is figyelembe vették, hogy a hőmérséklet változása hogyan befolyásolhatja, hogy a metán mekkora része tapad meg a felszíni kőzet pórusaiban. Ezekből a modellekből pedig ki tudták számítani a metánminták gyűjtésének legjobb napszakát.

“Munkánk alapján több kulcsfontosságú időablak is megfelelő lehet a Curiosity számára az adatgyűjtéshez” – mondta Ortiz.

“Úgy gondoljuk, hogy ezek kínálják a legjobb esélyt a metáningadozások időzítésének meghatározására, és (remélhetőleg) a későbbiekben közelebb visznek minket ahhoz, hogy megértsük, honnan származik a metán a Marson.”

A JGR Planets című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb időpont ezen adatok gyűjtésére a napfelkelte előtti időszak a közelgő északi nyári időszakban, ami a Curiosity rover következő mintavételi kampányának jelölt idejébe esik.

Érdemes elolvasni:

• Ezért ‘pusztult el’ a Vénusz
• Megtalálták az eddigi legrégebbi fekete lyukat, és nem egy új dolgot mutatott a kutatóknak