Az összeomlás szélén az Atlanti-óceán, megfagyhat Európa
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hirtelen összeomlás fog bekövetkezni az Atlanti-óceán áramlatának mozgásában. Ennek következtében pedig akár még jégbe is borulhat Európa jelentős része.
AMOC
A globális felmelegedés következtében olvadófélben van Grönland jégtáblája. A tudósok már korábban is megkongatták a vészharangokat, felhívva a figyelmet ennek lehetséges hatásaira – írja a phys.org. Ezelőtt úgy vélték, az ezzel járó veszély évszázadok múlva érheti utol az emberiségét, ám jelen állás szerint akár évtizedeken belül is bekövetkezhet a katasztrófa. A Science Advanced folyóiratban közzétett tanulmány, mely a világon először alkalmazott összetett szimulációs rendszereket a méréshez, aggasztó eredménnyel zárult. Eszerint ugyanis az óceáni cirkuláció folyamatos lassulása figyelhető meg.
Az úgynevezett „Atlantic Meridional Overturning Circulation”, azaz AMOC áramlat összeomlása következtében jelentősen megváltozna éghajlatunk. A NASA szerint az AMOC nem más, mint egy összetett globális folyamat része, amely a sós és a meleg víz mozgatása révén segít szabályozni a Föld levegőjének hőmérsékletét. Emellett szerepe azért is fontos, mert jelentős mennyiségű szén-dioxidot von ki a levegőből.
Jelen állás szerint az AMOC értelmében a hideg óceánvíz először délre, Amerika felé áramlik, majd keletre, Afrika felé. Mindeközben a sósabb, meleg óceánvíz, mely a Csendes- és az India-óceán felől érkezik, elhalad Afrika déli csúcsa mellett, elindul Florida irányába, majd végighaladva az USA keleti partján megérkezik Grönlandhoz.
Csökkenő hőmérséklet, növekvő vízhiány
Az Atlanti-óceán ennek révén kulcsfontosságú szerepet játszik bolygónk éghajlatának alakulásában. A tanulmány az összeomlás lehetséges következményei közé sorolja Északnyugat-Európa hőmérsékletének jelentős, akár 9-27 Celsius fokos csökkenését, a sarkvidéki jég délebbre tolódását, a déli félteke hőmérsékletének jelentős növekedését, a csapadékmennyiség változását, sőt, még az Amazonasra mért negatív hatásokat is. Néhány kutató szerint ez egyenes egyet jelentene a globális élelmiszer- és vízhiány fellépésével. Hangsúlyozták, a katasztrófa bekövetkeztének időpontja nagyban függ az ember által kiváltott, globális felmelegedést súlyosbító tevékenységektől.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, mely a klímaváltozással kapcsolatos adatokról való tájékoztatásért felel, úgy véli, a teljes összeomlás nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni 2100 előtt. Továbbá úgy gondolják, hatása sem lesz olyan katasztrofális, mint ahogy azt jelen tanulmány szerzői előrevetítik.
Tim Lenton, az Exetoni Egyetem kutatója arra is felhívta a figyelmet, szerinte az is aggodalomra ad okot, hogy jónéhány olyan ország van, mely egyáltalán nem tudna alkalmazkodni az új helyzethez, főleg, mert az viszonylag hirtelen is bekövetkezhet.
Egy másik tudós azt is hangsúlyozta, korábban is volt már hasonló összeomlás az Atlanti-óceán áramlatai esetében. Ám azt nem tudják, pontosan mikor, és még kevesebb információval tudnak szolgálni a jövőbeli katasztrófa időpontjával kapcsolatban.
Ez is érdekelheti:
A vándorló állatok hatalmas százalékát a kihalás fenyegeti
Két ősi, eddig nem ismert cápafaj maradványaira bukkantak
