Mit tudunk a vikingek észak-amerikai útjairól?

Ma már köztudott, hogy a vikingek már több száz évvel Kolumbusz Kristóf előtt elérték Észak-Amerika partjait. Ez évtizedekig a valóság csak tudományos berkekben volt ismert, de a közelmúlt régészeti eredményei és a média figyelme segítettek elterjeszteni a történetet. Mit tudunk tehát a vikingek óceánt is átszelő expedíciójáról?

A vikingek Észak-Amerikában való letelepedésére való utalások először az izlandi sagákból, a középkori irodalom egy műfajából merültek fel. Ezek általában konkrét családokra és azok származástanjához kapcsolódó történeteire összpontosított. A legtöbb izlandi sagát a 13. és 14. században vetették először papírra, de a bennük megörökített történetek gyakran a 8-11. században történt eseményekre vonatkoznak.

Valósághűségük a bennük szereplő emberekről vitatható, lehetnek csupán történelmi fikciók, ettől függetlenül értékes betekintést nyújtanak a középkori északi népek világába, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Egy rejtélyes helyet is megemlítenek a vikingek történetei

Általuk nemcsak fontos személyeket és életüket ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy milyen dolgokat tartottak fontosnak, például a becsületet, valamint a bosszúról és az igazságosságról alkotott elképzeléseiket. Megismerjük nagy kalandjaikat is, sőt, távoli helyekre tett utazásaikat is, beleértve egy szokatlan helyet, amelyet Vinlandnak neveztek, messze Grönlandtól nyugatra.

A Vinlanddal (Vineland, vagy Winland, a “vadszőlő földje”) kapcsolatos beszámolók két különálló sagában, a Grönlandi sagákban és a Vörös Erik sagájában találhatók. Bár mindkét beszámoló rövid és ellentmondásos, mégis ugyanazt az útvonalat írják le, amelyet a kezdetben eltévedt utazók megtettek.

Az útvonal a következőképpen néz ki: Grönlandtól két napra nyugatra van egy lapos kövekből álló ország, amelyet ők Hellulandnak neveznek. Úgy gondolják, hogy ez lehet a Baffin-sziget. Innen az útvonal dél felé halad Markland mellett, egy erdővel borított tengerparti szakaszon, amely talán a mai Labrador lehet. Az út innen Vinlandig folytatódik, amelyről úgy vélik, hogy Új-Fundland.

Hogy pontosan ki volt az első ember, aki Vinland földjére lépett, az a beszámolókból nem derül ki. A Grönlandi sagákban, a két forrás közül a hitelesebbikben a felfedezés és az azt követő újbóli látogatások bonyolult elbeszélését olvashatjuk. Eszerint a viking hős, Leif Eriksson az első, aki partot ért. Eriksson ezután alapít egy Leifsbuðir nevű települést, amely bázisként szolgál a későbbi utazók számára.

Vörös Erik sagája szerint csak egyszer utaznak Vinlandra, és Eriksson csupán szemügyre veszi a vidéket. Thorfinn Karlsefni kereskedő és felesége, Gudríd az, aki 160 másik emberrel együtt megpróbál letelepedni.

Összességében, az ellentmondásokat figyelmen kívül hagyva, a visszatérő nevek alapján többszörös vinlandi utakról kapunk képet. Az is látszik, hogy az utazók valószínűleg több helyen telepedtek le, ideiglenes településekkel és útközbeni állomásokkal.

De addigra már Amerika régen lakott volt, nem?

De vajon tényleg felfedezetlen területről volt szó? A National Geographic emlékeztetővel szolgált arra, hogy a viking felfedezésekről szóló elbeszélésnek nem szabad háttérbe szorítania azt a tényt, hogy Vinland már lakott volt. A mondák említést tesznek a Skraeling (becsmérlő szó a vademberekre) néven emlegetett emberekről, akik már akkor is ott éltek.

Mindkét sagában a viking telepesek és a helyi Első Nemzetek közösségei közötti viszony erőszakossá vált. Az északi telepesek végül menekülni kényszerülnek, mert a jelenlétükkel szemben ellenállást tanúsítottak.

Végül a nyugatra vezető út, bárhogyan is alakult, csak átmeneti, legfeljebb néhány évig tartó ügy volt. Idővel teljesen eltűnt az emlékezetből, és csak egy újabb eleme lett a mondáknak. Ma már azonban egyre többet tudunk erről az expedícióról, ahogy a viking kultúráról általában véve is.

Érdemes elolvasni:

• Hányan lehetünk Dzsingisz kán leszármazottai?
• Római ókorból származó drogot találtak egy kivájt csontban