A csillagászok sem tudtak erről a veszélyről, ami Földünket pusztulással fenyegeti
Nem, nem holnap vagy holnapután fog bekövetkezni, de amennyiben igen, akkor súlyos hatással lehet és teljesen felboríthatja bolygónk éghajlatát, mint ahogyan azt minden valószínűség szerint korábban is tette már néhány alkalommal. Földünk keringésére ugyanis nemcsak a Nap vagy a környező bolygók és holdak vannak hatással, hanem azok a csillagok is, amelyek bizonyos időközönként “elkeringenek” a közelben. Nagyon nehéz mindezt mérni, ám a csillagászok úgy sejtik, hogy ezek, a Földünket “megközelítő” csillagok jelentősen módosíthatták többek között bolygónk éghajlatát az eltelt évmilliárdok során.
Az iflscience.com szerint a tudósok korábban úgy vélték, hogy a Naprendszerünk mellett elhaladó csillagok nem fejtenek ki jelentős hatást bolygónkra, ám ebben alaposan tévedtek. Ez pedig azt eredményezi, hogy az elmúlt évmilliárdok időjárási változásaira és főként annak okaira sem képesek fényt deríteni.
Ameddig csak aszteroidákat és üstökösöket vizsgálunk, igaz az a tétel, hogy az Univerzum különféle, közelünkben elhaladó objektumainak nincs hatása Földünk keringésére a Nap körül. Ez azonban a Naprendszer nagyobb bolygóira már nem igaz. Ez pedig az ún. Milanković-ciklusokra van hatással, aminek lényege, hogy a a földpálya excentricitásának, tengelyferdeségének és precessziójának változása a Földre érő napsugárzást időszakosan változtatja, és ezen csillagászati tényezők erősen befolyásolják a Föld éghajlati viszonyait.
A Naprendszer és a benne keringő különféle objektumok mozgását jól rekonstruálhatjuk és így vissza is számolhatunk úgy 50-100 millió évet. Legalább is eddig így gondolták.
A HD 7977 csillag keringése
Erősítette ezt a gondolatmenetet, hogy a legközelebbi Naprendszerek legnagyobb tömeggel rendelkező objektumai, azaz a csillagok gravitációs hatása a Földre annyira elenyésző, hogy nem is kell velük ilyen szempontból számolni. Még egy kisbolygó Naprendszerünk külső részén is erősebb hatást gyakorol bolygónkra, mint ők. Persze ők sem mindig ugyanolyan távolságra vannak a Földtől, bizonyos időközönként közelednek, néhány ezer évenként például az Alpha Centauri egy fényévvel közelebb mozog hozzánk. Van ennek gravitációs és ezzel Földünk pályáját módosító hatása? Nincs.
De mi van, ha sokkal közelebb jönnek ilyen nagy tömegű égitestek? A Bordeaux-i Egyetem kutatói, Dr. Nathan Kaib és Dr. Sean Raymond pont egy ilyen eshetőséget vizsgáltak meg alaposabban. Van például egy HD 7977 nevű csillag, ami 2,8 millió évenként 0,2 fényévre megközelíti a Napunkat. Sőt, van rá 5% esély, hogy még ennél is sokkal közelebb kerül, nagyjából 4000 csillagászati egységre, azaz nagyjából 600 milliárd kilométerre. Ezek nagy számok leírva és földi távolságokban gondolkodva, de érdemes abba belegondolni, hogy a Naprendszer (tehát a Napunk gravitációja által állandó pályán tartott legtávolabbi objektum nagyjából 1 fényévre van tőlünk). A HD 7977 tehát elhaladtában, 2,8 millió évenként alaposan “körbesöpri” gravitációjával a Naprendszert és vélhetően annak minden bolygójára hatással van. Így a Földre is.
Távoli csillagok is kerülhetnek nagyon közel, ami pusztító hatással járhat a Földre
Ráadásul a gravitációs erő jobban nő a távolság csökkenésével, így a hatás még jelentősebb. Nem is feltélenül a Földre, hanem például a gázóriásokra, amelyek aztán ezt a hatást közvetítik bolygónk felé. Arra is képest lehet, hogy módosítsa mondjuk a Jupiter vagy a Szaturnusz pályáját. Ha ennyire megközelít Naprendszerünket ténylegesen.
A két tudós szerint ezért maximum 50 millió évvel korábbra tudunk bizonyosan visszanézni időjárás tekintetében, mert a fentiek bizonytalanná teszik a múltba tekintést ezen időpont előtt.
A gázbolygók változásai ugyanis a Föld időjárására mindenképp hatással vannak a bolygónk excentricitásának (azaz a keringési ellipszis lapultságának) változásán keresztül.
Ez történhetett például 56 millió évvel ezelőtt, a paleocén-eocén átmenet idején, amikor a Föld hőmérséklete 5-8 fokkal megnőtt. Ekkor az excentricitás magas volt, ám ennek az oka akár a HD 7977 közelkerülése is lehetett az oka.
Egy hasonló esemény, azaz ilyen szintű hőmérséklet-emelkedés pedig most még annál is jelentősebb hatással lenne bolygónkra, gondoljunk csak a sarki jég olvadására, az vízszint emelkedésére, a mezőgazdaságra, vagy éppen a tengeri áramlatok átalakulására.
Olvass tovább nálunk, ezeket a cikkeket ajánljuk világűr témában:
itt tudod támogatni az oldalunkat
