Néhány állat úgy is képes a szaporodásra, hogy nincs szüksége a nőstényeknek a hímekre ehhez. Itt megtalálsz mindent, amit tudni akartál a szűznemzésről.
Az iflscience.com cikke szerint az iskolában azt tanuljuk, hogy egy gyermekhez egy petesejt és egy hímivarsejt szükséges. Ám az állatvilágban máshogy is megtörténhet ez. Sok állat képes a szaporodásra szűznemzéssel, aszexuálisan, ivartalan szaporodással is. Ennek során nem szükséges megtermékenyíteni a petesejtet. A hiányzó hímivarsejtet ilyenkor a nősténynek kell valahogyan kompenzálnia.
Erre többféle megoldás kínálkozik. Az “automixis” során a nőstény létrehoz egy petesejtet, ami az e folyamat során keletkező “maradékkal” termékenyül meg. Ezáltal nem klónok jönnek létre, hanem csupán az anyához nagyon hasonló egyedek, de genetikailag nem azonosak vele. Nem meglepő, hogy az ilyen állatok mind nőstények.
A növényekben “apomixis” is előfordulhat, amely azt jelenti, hogy az erre képes sejtek mitózissal, azaz osztódással szaporodnak. Ebben az esetben genetikailag teljesen azonos utódok születnek.
Növényeknél és állatoknál is gyakori a szűznemzés
A tudósok nem igazán tudják, hogy miért alakult ki a szűznemzés az élővilágban, ám a legerősebb tippek arról szólnak, hogy valamilyen környezeti stresszhelyzet alakíthatta ki ezeket a folyamatokat. Értsd, ha szükség van egy nőstény és egy hím találkozására egy alapvetően veszélyes környezetben, akkor sokkal kisebb a faj túlélésének esélye, mintha erre nem volna szükség.
Meglepő lehet, de még az állatvilágban sem túl ritka az ilyen típusú szaporodás, miközben a növényeknél kifejezetten gyakori. Kisebb gerinctelen állatoknál, mint a méheknél vagy medveállatkáknél sűrűn előfordul a szűznemzés. Gerinceseknél ritkább, ám így is több mint 80 hal-, kétéltű- és hüllőfajnál fordul elő. Sőt, vannak madarak és rovarok is ebben a kategóriában.
Ezeknél a fajoknál előfordul, hogy más kifejlesztették ezt a képességet, vagy képesek ilyen formában is szaporodni, például fogságban.
Emberek is képesek erre?
Nemrég például egy nőstény tüskerájánál figyelték meg, hogy szűznemzéssel esett teherbe egy észak-karolinai akváriumban. De megtörtént ez már állatkertben tartott krokodiloknál, vagy éppen akváriumban élő cápaféléknél is. Sőt, emberek is “létrehoztak” már ilyen fajokat, például ivartalanul szaporodó egereket. Emberi beavatkozás nélkül azonban az emlősök képtelenek erre.
Képesek erre az emberek? Emlősök vagyunk, tehát nem. Ami előfordulhat, az a petesejt ivartalan szaporodása, amelynek során egy teratóma képződik a petefészekben. Ebből azonban sosem lesz gyerek. A teratóma később akár rosszindulatú daganattá is válhat.
Ez is érdekelhet:
- VIDEÓ: A gorilla, mely megmentett egy gyereket, aki a kifutójába esett – Olvass tovább ITT
- Megtalálták a bolygó legkisebb gerincesét: alig pár milliméteres apróság a győztes
