Vöröslő sör a “Részegség Ünnepén”: így hódoltak istenüknek az egyiptomiak

Már az ókori népek sem tudtak ellenállni az alkoholos ital okozta eufóriának. A sör az antik kultúrák, mítoszok gyakori eleme, mely készítését a legtöbb helyen női feladatnak tekintették. De miért és hogyan pompázhatott vöröslő színben az egyiptomiak “folyékony kenyere”, valamint mi köze van ehhez egy ittas istennőnek?

Hathor az egyiptomi hitvilágban az anyaság, a termékenység, a szexualitás, a nemesfémek és a zene istennője. Ám lágy személyisége valójában ennél jóval árnyaltabb, hiszen annak szélsőséges, sötétebb oldalát is gyakran megvillantotta: számos mitológiai történetben őrjöngő ámokfutóként szerepel – írja az Atlas Obscura.

A sörnek köszönhették életüket

Hathor szobor a Luxori Múzeumban.
Forrás: Wikimedia Commons

Hathor a mámor, a részegség istennője is egyben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mítosz, mely során Ré arra utasította, mészárolja le az embereket, mivel azok nem fordultak kellő tisztelettel a napisten felé. Hathor örömmel teljesítette a feladatot, mely során az emberiséget Sekhmet, az oroszlánfejű istenség képében tizedelte. Ré egy idő után megálljt parancsolt, ám a vérszomjas istennő nem volt hajlandó véget vetni pusztító tevékenységének. A napisten így kénytelen volt ármányhoz folyamodni, hogy érvényesítse akaratát.

A történet egyik változata szerint Ré ekkor vízzel árasztott el egy árpaföldet, melyen ezáltal a termés erjedésnek indult. Egy másik verzióban egész egyszerűen kiöntött 7000 üvegnyi sört.

Az így kapott italt ezután bíborvörös színre festette, vörös okker segítségével. Ez színét vas-oxid tartalmának köszönheti, a színezőpigmentet pedig már az ókorban is használták festékanyag gyanánt.

Mikor az őrjöngő Hathor megérkezett, azt hitte, vértenger áll előtte. A vöröslő sört felhörpintve erősen ittas állapotba került, majd pillanatok alatt mély álomba is szenderült. Így aztán abbamaradt pusztító tevékenysége, az emberiség megmenekült karmai elől.

Rituális lerészegedés

Hathor temploma Denderában.
Forrás: Wikimedia Commons

Ré közbenjárásának tiszteletére az ókori egyiptomiak ezután minden évben megrendezték a „Részegség Ünnepét”, melynek legfőbb tevékenysége a sörivás volt. Az alkoholos italt nem csak kortyolgatták, éppen ellenkezőleg: a cél az volt, hogy minél több elfogyasztása révén önkívületi állapotba kerüljenek. Ugyanis úgy vélték, így juthatnak közelebb Hathorhoz, a részegség istenségéhez. Az egyiptomiak komolyan vették a feladatot, az „ünnepségek” során még templomok tetejére is felmásztak bódult állapotukban.

Az általuk ekkor fogyasztott sör a mitológiai történetben szereplőt igyekezett másolni. Ám annak pontos összetevőit, elkészítésének módját homály fedi. A szakemberek két ősi egyiptomi város, Philai és Dendera templomainak kőzetébe vésve is találtak egy olyan szöveget, mely lehetséges, hogy az ital receptúráját írja le 18 lépésben. Maga a szöveg költői nyelven íródott, tele van metaforákkal, műfaja szerint himnusznak tekinthető. A szent ének a templomokon kisebb eltérésekkel, ám hasonlóan jelenik meg, így az egyiptológusok úgy vélik, az ókoriak nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Egyelőre nem tudták egyértelműsíteni jelentését, több elképzelés is született vele kapcsolatban. Az egyik szerint a vöröslő sör többek között egyiptomi laposkenyérből főzött sör, maláta, vörös okker, datolya, datolyaszirup és feketeköménymag hozzáadásával készült. Ám az, hogy miből mennyit használhattak az ókori egyiptomiak, egyelőre rejtély.

Ez is érdekelhet:

Római ókorból származó drogot találtak egy kivájt csontban

A dublini whiskytűz, amelyben 13-a haltak meg, de nem a tűz miatt