Honnan tudjuk, hogy hol volt Trója?
Heinrich Schliemann a 19. században fedezte fel Trója ókori városának maradványait a törökországi Hisszarliknál. Tróját a mai napig a görög mitológia és a régészet találkozásának egyik legkiemelkedőbb példájaként tartják számon.
Honnan tudjuk azonban, hogy Schliemann valóban Tróját fedezte fel, és nem csak egy ismeretlen ókori várost Törökországban? Honnan tudjuk valójában, hogy hol helyezkedett el Trója?
Homérosz Iliászából kiderül, hol volt Trója
A Trójáról szóló leghíresebb írásos beszámoló, Homérosz Iliász című műve némi bizonyítékkal szolgál nekünk az ókori város hollétét illetően, írja a Greek Reporter. Ebben a Kr. e. 7. században írt költeményben Homérosz Trója számos szövetségesét említi. Homérosz leírja, hogy a trójai háború alatt a várost számos nép támogatta, például a phrügiaiak, a lüdiaiak, a müsziaiak, a paflagóniaiak és még sokan mások. Az általa említett nemzetek szinte mindegyike azonosítható az anatóliai nemzetekkel, pontosabban szinte teljes egészében Nyugat-Anatóliából származnak.
Az Iliászban Trója egyetlen jelentős, nem anatóliai szövetségese a trákok. A trákok Európában éltek, közvetlenül Anatólia északkeleti sarka mellett. Területük egészen a Boszporuszig terjedt. Így hát az a tény, hogy ezek a népek a nyugat-anatóliai térségben, illetve a trákok területén éltek alátámasztja, hogy Trója valószínűleg valahol Anatólia és Európa határának közelében helyezkedett el.
A Szkamander-folyó
Tudjuk, hogy Trója a tenger közelében lehetett, hiszen az Iliász leírja, hogy a parthoz közeli görög tábort csupán egy nagy síkság választotta el Trójától. A város tehát valahol Nyugat-Anatólia partjainak közelében lehetett. Homérosz Tróját a Szkamander-folyóval is összefüggésbe hozza, és mivel a Szkamander Nyugat-Anatóliában az Égei-tengerbe ömlik, ez egy nagyon hasznos információ.
Sőt, Homérosz kifejezetten arról számol be, hogy a görögök a folyó torkolatánál vertek tábort. Ez megerősíti, hogy Trója annak a helynek a közelében lehetett, ahol a Szkamander-folyó az Égei-tengerbe torkollik.
Hérodotosz információi Trójáról
A Szkamanderrel való kapcsolat az egyik kulcs Trója helyének meghatározásához. Homérosz azonban nem mond el mindent, amit tudnunk kell: például azt honnan tudjuk, hogy hol volt a Szkamander-folyó? A folyót több ókori író is említette, köztük Hérodotosz. Xerxész görögországi inváziójának leírásában leírja, hogy Xerxész hadserege a Dardanellák felé menet “belebotlott” a Szkamander-folyóba.
Hérodotosz leírja, hogyan érkezett a sereg az Ida-hegyhez, majd megemlíti, hogy közvetlenül ezután a Szkamander-folyóhoz értek. Ez alapján a Szkamander egy kiemelkedő folyó lehet az Ida-hegy közelében. A ma Karamenderes néven ismert folyó egyike annak a három folyónak, amely megfelel ennek a kritériumnak. A folyó említése után Hérodotosz kifejti, hogy Xerxész “felment Priamosz fellegvárába” – azaz Trójába.
Ezután az író elmagyarázza, hogy Xerxész serege másnap folytatta útját. Itt Hérodotosz azt írja, hogy a seregtől balra Rhoetium, Ophryneum és Dardanus városa, a seregtől jobbra pedig Gergithae városa feküdt. Ha megnézzük a térképet, egyértelmű, hogy a Karamenderes folyónál kellett lenniük Xerxszészéknek közvetlenül azelőtt, hogy elvonultak volna ezen városok mellett.
A régészet magyarázata Trója helyszínére
A fenti információk alapján Trója a tengerpart közelében lehetett, ahol a Karamenderes folyó a tengerbe ömlik. Ezekből és más görög feljegyzésekből tudjuk, hogy ezen a helyen létezett egy Ilion (Trója másik neve) nevű város, amelyben még funkcionált Athéné szentélye. Ez a város még a római korban is lakott volt, amikor is Ilium néven vált ismertté.
A régészet megerősíti, hogy a görög Ilion városa, Athéné szentélyével, Hisszarlikban volt. “Athéné Iliász” feliratú érméket találtak a helyszínen, ami megerősíti ezt. Így hát biztosak lehetünk abban, hogy a klasszikus antikvitásban Ilium hol helyezkedett el.
De mi a helyzet a még régebbi Iliummal vagy Trójával? Biztosak lehetünk benne, hogy az a Trója, ahol a trójai háború zajlott, is itt volt? Hiszen a római korban egyes írók úgy vélték, hogy a legendában szereplő Trója valahol máshol helyezkedett el.
Hérodotosz azonban, aki sokkal korábban élt, mint ezek az írók, nem így gondolta. Egyértelműen azt mondta, hogy a Xerxész által felkeresett város, amelyben Athéné szentélye volt, “Priamosz fellegvára”, vagyis Trója volt. A hisszarliki régészeti ásatások is megerősítik ezt a megállapítást. Ezek alapján a város már jóval a klasszikus antikvitás előtt is létezett: már a trójai háború idején is, és sokkal korábban is.
Ennek fényében nincs okunk kételkedni abban, hogy a trójai háború Trójája valóban ott volt, ahol Schliemann állította: a mai Hisszarlik helyén.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
