Újabb támadás, visszatérhet a hidegháborús orosz kémkedés Európában

A Volkov-támadás jelzi, hogy Oroszország részéről visszatér a hidegháborús kémkedés Európában. Védelmi szakértők szerint Moszkva gyorsan javítja hírszerzési műveleteit Ukrajna inváziója után.

Lesből támadtak Leonyid Volkovra, Alekszej Nalvany néhai orosz ellenzéki vezető közeli tanácsadójára a litvániai Vilnius külvárosában lévő otthona előtt. Az idő kedd este 22:06 volt, amikor megérkezett, miután egy Putyin-ellenes videót forgatott a hétvégi választásokhoz, írja a The Guardian.

A támadó betörte az autó ablakát és könnygázzal megfújta Volkovot. Többször megütötte kalapáccsal, eltörve a bal karját és véressé téve a bal lábát, mielőtt elmenekült a helyszínről. Volkov utólag azt mondta, hogy „nyilvánvaló, jellegzetes, tipikus, gengszterszerű üdvözlés volt Putyintól”. Szerinte a támadás egy felbukkanó igazságot tükrözött: az orosz hírszerzési műveletek visszatértek Európában.

Csütörtökön a litván hírszerzés azt közölte, hogy a cselekmény „úgy tűnik, hogy az orosz különleges szolgálatok munkája”. Ukrajna inváziója óta több mint 400, de akár 600 orosz titkosszolgálati tisztet is kiutasítottak Európa nagykövetségeiről. Elemzők szerint a hálózat gyors újjáépítése arra kényszerítette Moszkvát, hogy a szervezett bűnözéshez kapcsolódjon be.

Nem ez volt az első támadás

Egy hónappal korábban Makszim Kuzminov orosz helikopterpilótát, aki Ukrajnába menekült, holtan találták féltucatnyi puskás sebesüléssel a Costa Blancán. Spanyolországba költözött abban a reményben, hogy új életet kezd. Bár nem álltak rendelkezésre szilárd bizonyítékok, a spanyol hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy orosz parancsra ölték meg, valószínűleg bérgyilkosok.

A múlt hónap végén letartóztatták az Egyesült Királyságban a hatodik bolgárt, Tihomir Ivanchev festőt és dekorátort, akit kémkedés elkövetésének gyanúja miatt vád alá helyeztek. Várhatóan idén ősszel áll bíróság elé, öt honfitársával együtt. Valamennyiüket azzal vádolják, hogy Moszkva javára kémkedtek Jan Marsalekkel, a német Wirecard cég egykori vezetőjével együttműködve, akit az Interpol keres.

Lényeges, hogy a háború előtti összeesküvésekkel ellentétben Oroszország hajlandóságot mutat a felelősség vállalására. A szkripalok 2018-as salisburyi megmérgezését követően a két vádlott megpróbálta tagadni a részvételt, bármilyen súlyos is. Miután Kuzminov halála nyilvánosságra került, Szergej Nariskin, az orosz SVR külföldi hírszerző szolgálatának igazgatója azt mondta, hogy a disszidáló „erkölcsi holttest volt”.

Az események váratlan, de logikus fordulata

Oroszország nagymértékben az FSZB belföldi hírszerző szolgálatára támaszkodott hogy olyan kabátokat toborozzon, akik hajlandóak támogatni az orosz inváziót. Bármit is ígért az FSZB, hogy megteheti, látványosan kudarcot vallott. Az ukrán ellenállás heves volt, nemcsak a csatatéren, hanem az egész társadalomban. Szergej Besedát, az Ukrajnáért felelős ötödik szolgálat vezetőjét egy ideig őrizetbe vették – de aztán a korábbiakhoz hasonlóan visszaengedték posztjára.

Andrej Szoldatov, a jelenleg az Egyesült Királyságban élő orosz oknyomozó újságíró és hírszerzési szakértő szerint a hírszerzési műveletek fellendülése Moszkva azon meggyőződését tükrözi, hogy most nyílt harcot folytat a nyugattal. „Mivel a NATO-fegyverek jelentős mennyiségben kerültek Ukrajnába, Moszkva úgy véli, hogy ez egy „nagy háború” kezdete nyugat és kelet között, amely mindig is elkerülhetetlen volt – mondta Soldatov.

Ez is egy reakció a korábbi cselekményekkel történtekre. A 2016-os amerikai elnökválasztás előtt a GRU katonai hírszerzése során a demokrata pártok e-mailjeit törték fel. „Orosz szempontból ez tette Putyint királycsinálóvá a világ legerősebb országában” – mondta Soldatov.

A Kreml morálja drámaian javult Ukrajna ellentámadásának kudarca óta. A félelem az volt, hogy Kijev áttör. De mivel a háború még mindig nagyrészt patthelyzetbe került, a konfliktusok más színterei is fontosabbá váltak. Oroszország esetében ez magában foglalja a titkos tartományt is.

Oroszország új frontra koncentrálhatja a háborút, jöhet a kémkedés

Az elemzők nagyobb professzionalizmusról számolnak be az orosz műveletek terén. Jack Watling, a Royal United Services Institute agytröszt vezető kutatója és két kollégája a múlt hónapban elemzést közölt arról, hogy a GRU miként alakította át működését Ukrajna után. Terveik kulcsa a külföldi destabilizációért felelős 161-es központ működésének megreformálása a hidegháborús elvek mentén. Jobban kiképzik az „illegálisoknak” nevezett ügynököket, akiket mély fedél alatt telepítenek be Európába.

„Visszatérnek az 1970-es és 1980-as évek egyes módszereihez” – mondta Watling. Egyes alkalmazott technikák alapvetőek, a személyzet már nem visz mobiltelefont az egység főhadiszállására. Egy új alosztály, az 54654-es egység a „tiszta bőrűek” toborzására összpontosít – olyan személyekre, akiknek nincs előzetes biztonsági szövetsége. Fedősztorikat generál, hogy az egyéneket a szovjet idők és a lopás óta oly nagyra értékelt hosszú távú kémküldetésekbe helyezzék.

A stratégiai változások jellemzőek arra, hogy Oroszország hogyan viszonyul a háborúkhoz – mondta Soldatov. „Ne feledjük, hogy minden háborúban az orosz hadsereg és az orosz ügynökségek nagyon rossz formában lépnek be a háborúba. Erről beszélünk 1914-ben, 1941-ben, sőt Afganisztánban is. Aztán fokozatosan, csak a puszta számok miatt, és mert nem törődnek az áldozatokkal, formába lendülnek. Azt hiszem, most ez történik.”

Ez is érdekelhet:

• Macron továbbra sem zárja ki, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába
• Ennyire unják Putyint? Tintát öntenek a szavazóurnákba az orosz választók