Furcsa képződményeket találtak a tengerfenéken, amik feltárhatják a Föld múltját

A tudósok úgy vélik, hogy találtak egy helyet, amely betekintést nyújthat a földi idők hajnalára, és ez a Csendes-óceán alatt rejtőzik.

A Simon Lamb, a Wellingtoni Egyetem geofizikusa és Cornel de Ronde, a GNS Science tudósa által vezetett csapat szerint a múltunk kulcsa Dél-Afrika egy távoli szegletében és mélyen a tengerfenéken, Új-Zéland partjainál található. De mi köze van egymáshoz a két, a világ ellentétes oldalán található lelőhelynek?

Együttesen fényt derítenek a világ kezdeti korszakára, és váratlan nyomokat kínálnak a ma ismert bolygónk – és talán az élet – eredetéről, írja az Indy100.

A tudósok a The Conversation című lapban kifejtették, hogy munkájuk azután kezdődött, hogy de Ronde új, részletes geológiai térképet készített a Barberton Greenstone-öv nevű területről.  Ez a földrész Dél-Afrika Highveld régiójában található.

Anomália a tengerfenéken?

“Az ebben a régióban található geológiai képződményeket számos próbálkozás ellenére is nehéznek bizonyult megfejteni”.

Azt állítják, hogy az öv kőzetrétege nincs összhangban a lemeztektonikáról széles körben elfogadott felfogásunkkal. Állításuk szerint azonban új kutatásuk a megfejtés kulcsát kínálta fel.

De Ronde térképe a Barberton Greenstone-övben található ősi tengerfenék egy darabját tárta fel. Ez mintegy 3,3 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Föld mindössze 1,2 milliárd éves volt.

“Volt azonban valami nagyon furcsa ezen a tengerfenéken” – írja Lamb és de Ronde.

“És egészen a világ másik végig, Új-Zélandig kellett mennünk, ahol a lerakódott kőzetek tanulmányozásával nyert értelmet”.

A két szakértő szerint téves az az általános felfogás, amely szerint a korai Föld egy tüzes, olvadt magmából álló gömb volt. Emellett a bolygó felszíne a korábbi elméletekkel ellentétben elég erős volt ahhoz, hogy merev lemezeket képezzen és ennek következtében földrengések történjenek.

Fény derülhet a Föld múltjára

Azt állítják tehát, hogy a fiatal bolygót folyamatosan hatalmas földrengések rázták, amelyek minden tektonikus lemez másik alá csúszásakor bekövetkeztek.

A Barberton Greenstone-öv térképét megnézve rájöttek, hogy annak “összekuszált” kőzetrétegei a közelmúltban Új-Zélandon előfordult tenger alatti földcsuszamlásokra hasonlítanak.

Ezeket nagy földrengések váltották ki az ország legnagyobb törésvonalán, a Hikurangi szubdukciós zónában (ahol a kőzetlemezek egymás alá tolódnak) található megatörés mentén, ahol az alapkőzet üledékes kőzetek keverékéből áll.

Ezek a kőzetek eredetileg Új-Zéland partjainál, mintegy 20 millió évvel ezelőtt rakódtak le a tengerfenéken, egy mély óceáni árok peremén, ahol gyakoriak voltak a nagy földrengések.

Az új-zélandi kőzetréteg kialakulását vizsgálva a szakértők azt állítják, hogy megfejtették a Barberton Greenstone-öv képződmények rejtélyét.

A fiatal utódjához hasonlóan ezek a struktúrák is “egy gigantikus földcsuszamlás maradványai voltak, amely a szárazföldön vagy nagyon sekély vízben lerakódott üledékeket tartalmazott, összekeveredve azokkal, amelyek a mély tengerfenéken halmozódtak fel” – állapították meg.

Egyszerűen fogalmazva, ha az új-zélandi kőzetrétegeket földrengések alakították ki, akkor a Barberton Greenstone-övben lévőket is, ami megdönti azt az elméletet, hogy a korai Föld nem volt képes ekkora rengések elviselésére.

Érdemes elolvasni:

• Gondolkodó karok, három szív, kék vér – a polipok furcsábbak, mint hinnéd
• Izland nagyságú elsüllyedt szigetet találtak Brazília partjainál – VIDEÓ

Kiemelt kép: depositphotos.com