Izland nagyságú elsüllyedt szigetet találtak Brazília partjainál – VIDEÓ
Egy tenger alatti vulkanikus fennsík az Atlanti-óceán délnyugati részén 45 millió évvel ezelőtt trópusi sziget volt.
2018-ban brazil és brit tudósok a Rio Grande-emelkedésként ismert vulkanikus fennsík körül kutatták a tengerfeneket. Olyan sziklákat fedeztek fel, amelyek úgy néztek ki, mintha a szárazföldön lennének, írja a Live Science.
A 650 méterrel a felszín alatt lévő, távirányítású tengeralattjárójukról továbbított videót figyelve szokatlan vörös agyagrétegek keltették fel a figyelmüket. „Vörös agyagot egyszerűen nem találni a tengerfenéken” – mondta Bramley Murton, a brit Southamptonban található Nemzeti Oceanográfiai Központ tengergeológusa. „A lerakódások trópusi talajnak tűntek.”
Egy nemrégiben készült tanulmányban a kutatócsoport kimutatta, hogy az agyag jellegzetes ásványi összetétele csak a trópusi melegben és páratartalomban történő szabadtéri időjárás során alakulhatott ki. Ez a legújabb jel a felfedezések sorában, amelyek arra utalnak, hogy ez az óceánfolt egykor sziget volt.
Hogy született a sziget?
„Képzeljünk el egy buja trópusi szigetet, amely a hullámok alá süllyed és megdermed az időben. Ezt fedeztük fel” – mondta Murton, a tanulmány társszerzője.
A Rio Grande-emelkedés eredete 80 millió évre nyúlik vissza. Egy óriási köpenytölcsér ült az Atlanti-óceán déli részének középső óceángerince alatt, ami intenzív vulkanizmust okozott. Az így keletkezett kiemelkedés „Izland kréta kori változataként kezdte életét”, közelebb az óceánközépi gerinchez, mint a mai Dél-Amerikához, mondta Murton. Fokozatosan, ahogy a vulkáni tevékenység alábbhagyott, a vulkáni fennsík nyugatra sodródott az Atlanti-óceánon át, és elsüllyedt a hullámok alá.
Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt azonban a köpenymozgás még utoljára vulkanikusan működött, amely ezúttal a kiemelkedés nyugati részére korlátozódott. A kutatók ezen a területen találták meg a vörös agyagokat, amelyek a 45 millió évesnek ismert lávák közé szorultak. „Ez egy kiemelkedő eredmény” – mondta Luigi Jovane, a São Paulo-i Egyetem tengeri geológusa, a tanulmány társszerzője.
Víz alatti kutatás
A kutatás a 2018-ban a kiemelkedésen végzett két tudományos expedíció csúcspontja. Először az Alpha Crucis nevű brazil kutatóhajó fedélzetén szonár segítségével térképezték fel a kiemelkedés víz alatti terepét. E projekt célja eredetileg az volt, hogy jellemezze az emelkedés tengerfenékén ismert, ásványi anyagokban gazdag ferromangán kéreg előfordulását. A kutatás egy meredek oldalú, 30 kilométer hosszú kanyont, valamint ősi tengerparti teraszokat, hullámok által vágott platformokat és vízeséseket tárt fel.
Nyolc hónappal később a csapat visszatért a Nemzeti Oceanográfiai Központ RRS Discovery nevű hajójának fedélzetén. Ez a hajó egy távirányítású járművel (ROV) van felszerelve, amely lehetővé tette számukra, hogy felvételeket készítsenek a meredek oldalú kanyonfalakban feltárt sziklákról. A ROV egy robotkarral is rendelkezik a mintavételhez.
A vörös agyagból vett mintával felfegyverkezve a kutatók a laboratóriumban megmérték annak ásványi összetételét. A legtöbbször egy kaolinit nevű agyagásványt tartalmazott, amely a trópusi talajokban dominál, mivel ellenáll a szélsőséges kémiai időjárásnak.
„Ezek a vörös agyagok kémiailag és ásványtanilag pontosan ugyanolyanok, mint a vörös föld vagy terra roxa, amelyet Brazília-szerte találunk” – mondta Jovane. „Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a lávák in situ, időjárás által kikövezett felső felszínét képviselik.”
Murton szerint az 1980-as években gyűjtött bizonyítékok arra utaltak, hogy a fennsík nyugati része az eocén korban emelkedett. De „mostanáig senki sem talált meggyőző bizonyítékot a szubaerikus vulkanizmusra és a nyugati kiemelkedés feltárására”.
Brazília kibányászná az ásványokat
A Rio Grande-emelkedés több mint tudományosan lenyűgöző, de ferromangán kérgének köszönhetően potenciális gazdasági értékkel is bír. 2018 decemberében a brazil kormány kérelmet nyújtott be az ENSZ-hez, hogy tengeri határait kiterjeszthesse a Rio Grande-emelkedésre is.
A kiemelkedés nemzetközi vizeken található, és jóval túl van Brazília 370 kilométer széles kizárólagos tengeri gazdasági övezetén. Ahhoz, hogy Brazília jogosult legyen a kiterjesztésre, bizonyítania kell, hogy a sziget geológiai jellemzői megegyeznek az országéval.
A kiemelkedés új státusza segíthet megerősíteni ezt a folyamatban lévő igényt. „A Rio Grande-emelkedés és a kontinens talaja és éghajlata megegyezik” – magyarázta Jovane. „Ebben az értelemben közvetlen kapcsolat van a kettő között.”
Jovane szerint Brazíliának nem csak azt kell bizonyítania, hogy a Rio Grande-emelkedésre jogosan tart igényt, hanem azt is, hogy képes a területet fenntartható módon kitermelni. Brazília jelenleg csak a szárazföldi bányászatra vonatkozó szabályozásokkal rendelkezik, a nemzetközi vizeken történő tengerfenékbányászatra pedig még mindig nincs jogszabály.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Santorini titkos tűzforrása: Mi vár ránk a következő kitöréskor?
Mitől volt a Concorde olyan gyors?
Az 50 éve leállt Skynet műhold nem ott van, ahol lennie kéne
Pénteken indul Budapest két legnagyobb karácsonyi vásárja, ingyenes és pénztárcabarát opciókkal
„Új világrendet” hirdetett Putyin nyilvános beszéde után
700 éves, valódi Excaliburt találhattak egy sziklába ragadva