Drónokkal menthetjük meg a kihalás közelében lévő állatfajokat
A veszélyeztetett fajok megmentésére tett erőfeszítésekhez gyakran önkéntesek seregére van szükség. Egy állatkert természetvédelmi programja azonban megmutatja, hogy a légi támogatás is ugyanolyan hasznos lehet. A dróntechnológia számos innovatív alkalmazása számos faj esetében jelentheti a különbséget a túlélés és a kihalás között. Legalábbis a vadonban.
Ausztráliában az európai gyarmatosítás óta borzalmas méreteket öltött a kihalás, különösen a kisemlősök körében, de nagyon sok más faj is vékony jégen jár. A Victoria állatkert küldetése 27, veszélyeztetett vagy annak minősített faj megmentése, de ehhez olyan ismeretekre van szükség, amelyekkel gyakran nem rendelkezünk.
A levegőből jön a segítség
A drónok azonban kezdik betölteni ezt a hiányt. Bebizonyítva, hogy a hadviselésen és a szomszédok idegesítésén kívül másra is hasznosak, hiszen információkat szolgáltatnak a segítségre szoruló állatok tartózkodási helyéről, és néha a szállítási mechanizmusokról is.
“Olyan drónokat használunk, amelyeket rádiókövető készletekre lehet szerelni, így a levegőből tudjuk rádiókövetéssel követni a vadonba engedett állatokat, és sokkal nagyobb területeket fedünk le, mintha gyalog mennénk” – mondta Sakib Kazi, az állatkert kutatási asszisztense az IFLScience-nek.
“Ezek a drónok nagyméretű, nagy felbontású térképeket is képesek készíteni. Ezek sokkal részletesebbek, mint az interneten elérhető légi felvételek.”
Az egyik drónra szerelt program lidar segítségével 3D-s modellt készít a tájról, beleértve a növényzetet is. Ennek segítségével a csapatok kiválaszthatják a legjobb helyeket az állatok visszatelepítéséhez.
A drónok nem csak a térképezéshez hasznosak. A bozóttüzek és árvizek katasztrofális veszélyt jelenthetnek a veszélyeztetett lakosságra – és gyakran nem a közvetlen katasztrófa, hanem az azt követő élelmiszerhiány jelenti a veszélyt. Az élelemosztás hagyományos módszerei lassúak és költségesek, az emberek jelenléte pedig megzavarhatja a félénkebb állatokat.
“A vészhelyzetek elleni stratégiánk része volt egy olyan drón megtervezése, amely alá nagy felbontású kamerát szereltünk. Így szükség esetén kis területeket is megcélozhatunk meg az élelemszállítás során” – tette hozzá Kazi.
Ezek az ötletek működhetnek, de ők még egy lépéssel tovább mentek, és általuk énekmérőnek nevezett rögzítő eszközöket használnak a ritka madarak hívásainak azonosítására. Ehhez olyan mesterséges intelligenciaprogramokat fejlesztettek ki, amelyek segítségével a drónok képesek megkülönböztetni a keresett fajok hívásait más madarakétól.
Ez lehetővé tette az állatkert csapatának, hogy nyomon kövesse a fiatal csíkos surranóposzátákat, az állam egyik legritkább madarát, amely elég nagy területen kóborolhat ahhoz, hogy megzavarja a légi támogatás nélküli védelmi erőfeszítéseket.
Elkerülhetik a kihalást a legveszélyeztetettebb állatfajok?
“Az énekmérők segítettek a természetvédőknek megtalálni a poszátákat 25 őshonos füves területen Victoria északi síkságain és délnyugati részén, ahol korábban soha nem találták meg őket” – mondta Christ Hartnett, a veszélyeztetett fajok programjának koordinátora.
Az ilyen megközelítéseknek nem sok haszna lenne, ha a drónok zavarónak bizonyulnának az állatok számára. Azonban, ahogy Kazi elmondta:
“Úgy találtuk, hogy a viselkedés nem csak fajonként, hanem a körülmények függvényében is eléggé eltérő. A mezőgazdasági területeken a drónok gyakran megzavarják az állatokat fel- és leszálláskor, de amikor a levegőben vannak, akkor általában elnyomja őket a közeli forgalom, és figyelmen kívül hagyják őket”.
Ami még fontosabb, hogy a valóban vadon élő állatoknál; “a drónok nem váltanak ki nagy reakciót” – tette hozzá Kazi. “Zavarhatják őket, de szerencsére többnyire nem teszik”.
Érdemes elolvasni:
- Gondolkodó karok, három szív, kék vér – a polipok furcsábbak, mint hinnéd
- Ez a világ legveszélyesebb helye, egy órán belül meghal, aki odamegy
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van