Csoda a győri székesegyházban – a Könnyező Szűz Mária

1697. március 17-én a győri székesegyházban Szűz Mária kegyképéből a fogadalmi szentmise kezdetétől fogva véres könnyek hullottak alá három órán keresztül.

A mai ember a csodák említésére legfeljebb a fejét csóválja lesajnálóan, esetenként gúnyos megjegyzésekkel egészíti ki a hallottakat. Azonban mi van, ha egy egész város látja a materialista módon megmagyarázhatatlan jelenséget?

A Könnyező Szűz Mária kép, Fotó: Mayer Jácint

A vizsgálat

Azt azért érdemes az elején elmondani, hogy abban a korban már ugyanúgy léteztek a szkeptikus felhangok, mint ahogy az a mai ember szokásos hozzáállásában is tükröződik. Ennek megfelelően akkor is rögtön a legszigorúbb vizsgálatba kezdtek. Rengeteg szemtanút hallgattak meg és beszámolójukat jegyzőkönyvbe vették. Ez nem elhanyagolandó, mert az ország egyik legfontosabb települése felbolydult és vallási felekezettől függetlenül szaladt a csodát megnézni.

Az egyházi vezetésen kívül a városi elöljáróság és a katonai parancsnokság, Sigbert Heister generálissal az élen, is személyesen győződött meg a könnyező Szűzanya jelenségéről.

Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a könnyek letörlése után azok újra és újra megeredtek Szűz Mária szeméből. A képet azonnal leemelték a helyéről, szétszedték, vászonig lebontották bizottság jelenlétében, és jegyzőkönyvben rögzítették a látottakat. Csalásra utaló nyom végül senkiben nem merült fel: a vászon hátulja és a fal is szárazságot mutatott, míg a csodálatos jelenség egyébként folyamatában még tartott a túlsó felületen. Saját tapasztalat alapján annyit megjegyeznék – ránézésre, hogy nehéz volna háromórányi könnyezést technikailag kivitelezni egy leemelhető kicsi kép esetében, mint ez is.

A gyolcskendő, amivel letörölték a könnyeket és a vért, Fotó: Mayer J.

Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20.

A könnyeket és a véres verítékeket ezzel a gyolcskendővel törölték le, mely az akkori jegyzőkönyvvel együtt ma is megtekinthető. A könnyezés napján ma is csókra nyújtják a híveknek.

A szabók céhének bejegyzése a könnyezésről, Fotó: Mayer Jácint

A vizsgálatok és a jelenlévők kihallgatása, a vallomások rögzítése a helyszínen megkezdődött, és nem kevesebb, mint 7 éven keresztül tartott. A rendkívül sok szemtanúban kétség nem merült fel, a reformátusok és evangélikusok a látottak után nagy számban tértek át a katolikus hitre.

A kegykép utóélete

A Könnyező Szűz Mária képét I. Lipót király Bécsbe rendelte és személyes jelenlétében 1697. július 7-én ünnepélyes körmenetben körülhordozták a császárváros utcáin is.

Az oltár, Fotó: Mayer Jácint

A püspöki processzus zárultával Keresztély Ágost bíboros 1704-ben engedélyezte, hogy a kép számára a templom északi hajójában oltárt emeljenek. A mai márványoltár Zichy Ferenc püspök időszaka alatt 1767-ben készült. IX. Pius pápa 1874. november 20-án teljes búcsút engedélyezett március 17-ére, 25-ére és augusztus 15-ére a kegyképet felkereső zarándokoknak.

Zarándokok, Fotó: Mayer Jácint

A Vérrel Könnyező Szűzanya búcsúünnepét hagyományos módon, zarándokok részvételével tartják meg március 17. és 19. között a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az első mise 17-én reggel hatkor kezdődött a könnyezés időpontjára emlékezve.

A kegykép Magyarországra kerülésének története

A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik, a gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázolja. A képet az előkelő ír családból származó Walter Lynch, Clonfert püspöke hozta hazánkba, mikor a Cromwell-féle katolikusüldözés idején menekülni kényszerült. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká, püspöki helynökké.

A kép Lynch püspök halála után a székesegyházban került elhelyezésre a Szent Anna-kápolna oldalfalán. Eredeti helye Galway városának írországi templomában ma is üresen áll.

A győri székesegyház, Fotó: Mayer Jácint

Kinek mi az üzenet?

Az Ír Madonnának is nevezett kegykép – úgy tűnik – nem szakadt el hazájától, ahol tovább folytatódott a katolikusok üldözése. Az angol durva cinizmus nem ismert határokat. Az ír katolikusok védőszentjének, Szent Patriknak ünnepén, 1697. március 17-én hirdették ki a katolikus hitet megtartó íreket száműző törvényt, mely napon Győrben a könnyezés is történt.

A győri tömeg bizonyosságot kapott a csodáról. A hívő ember sem szkeptikus: nem azt kérdezi, hogy hogyan, hanem arról elmélkedik, hogy miért?

Győr történelmével a Miután Napóleon felrobbantotta, most a Rába is megostromolta: Győr váránál katasztrófa-turistáskodtunk című cikkünkben foglalkoztunk.

Forrás: Hetény János: A győri vérrel könnyező Szűzanya kultusztörténete, magyarkurir.hu, depositum.hu, Szent László Látogatóközpont: Szomorúak vigasztalója