Rengeteget tudhatunk meg az univerzumról ezzel az új térképpel

A kvazárok az univerzum legfényesebb objektumai, a legerősebbek ezerszer fényesebbek lehetnek, mint egész galaxisok. Ezek a szupermasszív fekete lyukak (SMBH) látható részei agalaxisok középpontjának. Az intenzív fényt a fekete lyuk felé tartó gáz okozza, amely a felmelegedés során több hullámhosszon keresztül bocsát ki fényt.

A kvazárok azonban többek egyszerű, fényes ősi objektumoknál, ugyanis valami fontosat mutathatnak nekünk a sötét anyagról.

A nagy galaxisok középpontjában szupermasszív fekete lyukak vannak. Ezek az objektumok mindent magukba szívnak, még a fényt is. De mivel így magukhoz vonzzák a közeli gázt is, azt nem képes maradéktalanul elnyelni és az eseményhorizont mögé temetni. Ehelyett a gáz nagy része egy forgó akkréciós korongot alkot a fekete lyuk körül, derül ki a Universe Today beszámolójából.

A kvazárok rengeteg információval szolgálhatnak a közeljövőben

Az SMBH-k nem mindig vonzanak magukhoz anyagot. Amikor azonban egy SMBH aktívan táplálkozik, akkor aktív galaktikus magnak (AGN) nevezik. Ahogy a korongban lévő anyag forog, felmelegszik, és különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzást bocsát ki. Emellett az anyag óriási sugarakban távozhat a pólusoknál.

Amikor a csillagászok először észlelték ezt a fényt, csak azt tudták, hogy rádióhullámokat kibocsátó objektumokkal van dolguk. A kvazár elnevezés kvázi csillagszerű rádióforrást jelent. Az idő előrehaladtával azonban a csillagászok egyre többet tudtak meg, és elfogadták az aktív galaktikus mag kifejezést. A kvazár kifejezést még mindig használják, de ma már a legfényesebb AGN-ek alosztályát alkotják.

A kvazárok olyan galaxisokban találhatók, amelyeket hatalmas sötét anyag-hálók (dark matter halos, DMH) vesznek körül. A csillagászok szerint kapcsolat van a sötét anyaghalók és a kvazárok között. A DMH több anyagot irányíthat a galaxis középpontja felé, ami táplálja az SMBH-t és begyújtja a kvazárt, sőt, segítheti a nagyobb tömegű galaxisok kialakulását.

Egy kutatócsoport új kvazarkatalógust készített, amely hatékony eszköz lesz a kvazárok, DMH-k és SMBH-k vizsgálatához. Eredményeik a The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent új tanulmányban olvashatók. A vezető szerző Kate Storey-Fisher, a spanyolországi Donostia Nemzetközi Fizikai Központ posztdoktori kutatója.

“Ez a kvazárkatalógus abban különbözik minden korábbi katalógustól, hogy az univerzum eddigi legnagyobb térfogatának háromdimenziós térképét adja” – mondta a térkép társalkotója, David Hogg, a New York-i Flatiron Institute’s Center for Computational Astrophysics vezető kutatója, a New York-i Egyetem fizika és adattudomány professzora.

“Nem ez a katalógus tartalmazza a legtöbb kvazárt, és nem ez a katalógus tartalmazza a legjobb minőségű méréseket a kvazárokról, de ez az a katalógus, amely a világegyetem legnagyobb teljes térfogatát térképezi fel”.

Érdemes elolvasni:

• Együttállt valaha a Naprendszer összes bolygója?
• A James Webb teleszkóp felfedezései rámutattak: csúnyán félreértettük a világegyetem működését