Együttállt valaha a Naprendszer összes bolygója?

Ahogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, néha úgy tűnik, hogy néhányan felsorakoznak az égen. De vajon állt-e valaha mind a nyolc bolygó valóban egy vonalban?

A válasz attól függ, hogy mennyire vagyunk nagyvonalúak az “egy vonalban” fogalmát illetően.

Fontos tudni, hogy a bolygók pályája különböző mértékben dől el a Nap egyenlítőjéhez képest. Ez azt jelenti, hogy amikor a bolygók látszólag egy vonalban állnak az égbolton, a valóságban valószínűleg nem egy egyenes vonalban helyezkednek el a térben – mondta Arthur Kosowsky, a Pittsburghi Egyetem asztrofizikusa a Live Science-nek.

“A bolygók egymáshoz igazodásának fogalma inkább a Földről való vizuális megjelenésről szól, mintsem bármilyen jelentős fizikai együttállásról az űrben” – magyarázta Nikhita Madhanpall, a dél-afrikai Wits Egyetem asztrofizikusa.

A bolygóegyüttállás az, amikor két vagy több bolygó a Földről nézve közel látszik egymáshoz. Fontos megjegyezni, hogy a bolygók valójában soha nincsenek közel egymáshoz. Még ha két bolygó innen úgy is tűnne, mintha egy vonalban lennének, akkor is rendkívül messze vannak egymástól az űrben – jegyzi meg a Planetary Society.

Az, hogy a bolygóknak milyen közel kell lenniük egymáshoz, hogy együttállásról beszélhessünk, sajnos nincs pontosan meghatározva, fejtette ki Wayne Barkhouse, az Észak-Dakotai Egyetem asztrofizikusa.

Csak hogy perspektívába helyezzük, ha a távolságot a teljes horizonton mérnénk és felosztanánk 360 fokra, a telihold is mindössze fél fokot foglalna el, írják a Las Cumbres Obszervatórium munkatársai.

Jean Meeus belga meteorológus és amatőr csillagász 1997-es könyvében leírta, hogy számításai alapján a három belső bolygó, a Merkúr, a Vénusz és a Föld minden 39,6 évben 3,6 fokra közelítik meg egymást.

A türelem rózsát terem, a Naprendszer esetében is

Több bolygó együttállása értelemszerűen időt vesz igénybe. Meeus szerint “például mind a nyolc bolygó 3,6 fokon belülre kerül, 396 milliárd évente”. Ami azt jelenti, hogy soha nem fordult elő, és nem is fog megtörténni, mivel a Nap nagyjából 6 milliárd év múlva fehér törpévé alakul.

Ekkor a Nap vörös óriássá válik, és mérete kitágul, hogy elnyelje a Merkúrt és a Vénuszt, és valószínűleg a Földet is. Így pedig csak öt bolygó marad a naprendszerünkben.

Ahhoz, hogy az összes bolygó 1 fokos eltéréssel sorakozzon fel, még kevesebb esély van. Ugyanis ez 13,4 trillió évente sikerülne, de még maga az univerzum is csak 13,8 milliárd éve létezik.

Christopher Baird, a Nyugat-Texasi A&M Egyetem fizikaprofesszora szerint ha megelégszünk azzal, hogy az összes bolygó az égbolt egyik felén van, akkor mindössze 2492 május 6-ig kell várnunk. A nyolc bolygót 30 fokon belül utoljára 1665. január 1-jén észlelték, a következő alkalom pedig 2673. március 20-án lesz a National Solar Observatory szerint.

Érdemes elolvasni:

• A James Webb teleszkóp felfedezései rámutattak: csúnyán félreértettük a világegyetem működését
• Ez ám a felfedezés: elképesztő mennyiségű alkoholt talált a NASA az űrben