A videojátékok váratlan hatással vannak a gyerekek IQ-jára

Kutatók összefüggést találtak a videojátékokkal töltött több idő és a gyerekek intelligenciaszintjének növekedése között, amely részben ellentmond annak a narratívának, hogy a játék káros a fiatal elmék számára.

Bár a kognitív képességek terén tapasztalt különbség csekély volt, és nem elegendő ahhoz, hogy okozati összefüggést mutasson ki, mégis figyelemre méltó eredménynek számít. A 2022-es tanulmány gondosan figyelembe vette az olyan változókat, mint a genetikai különbségek és a gyermek szocioökonómiai háttere. Eközben a televíziónézés és a közösségi média használata sem pozitív, sem negatív hatást nem mutatott az intelligenciára írja Science Alert.

„A digitális média meghatározza a modern gyermekkort, de kognitív hatásai nem egyértelműek, és heves viták tárgyát képezik” – írják tanulmányukban a holland, német és svéd kutatókból álló csapat. „Úgy véljük, hogy a genetikai adatokkal végzett vizsgálatok tisztázhatják az okozati állításokat, és korrigálhatják a tipikusan figyelmen kívül hagyott genetikai hajlamok szerepét.”

A kutatók a 9-10 éves amerikai gyerekek részvételével zajló ABCD tanulmány adatait elemezték, összesen 9 855 gyermek képernyőidő-rekordjait vizsgálva. Átlagosan a gyerekek napi 2,5 órát töltöttek televízió- vagy online videónézéssel, 1 órát videojátékokkal, és fél órát internetes társasági tevékenységekkel.

Két évvel később a kutatók több mint 5 000 gyerek adataihoz fértek hozzá. Az eredmények szerint azok a gyerekek, akik a szokásosnál több időt töltöttek videojátékokkal, IQ-jukban átlagosan 2,5 ponttal nagyobb növekedést mutattak a két év alatt bekövetkező általános emelkedéshez képest.

Az IQ-növekedést a gyerekek teljesítménye alapján értékelték, többek között olvasási szövegértési, vizuális-térbeli feldolgozási, valamint memóriát, rugalmas gondolkodást és önkontrollt igénylő feladatok során.

Fontos megjegyezni, hogy bár a tanulmány kizárólag amerikai gyerekeket vizsgált, és nem tett különbséget a videojátékok típusai között (például mobil- és konzoljátékok), mégis értékes betekintést nyújt a videojátékok és az intelligencia kapcsolatába. Támogatja azt az elképzelést, hogy az intelligencia nem egy állandó, velünk született adottság.

„Eredményeink alátámasztják azt az állítást, hogy a képernyőidő általában nem rontja a gyerekek kognitív képességeit, és hogy a videojátékok játszása valóban hozzájárulhat az intelligencia növeléséhez” – mondta Torkel Klingberg, a svéd Karolinska Intézet idegtudósa a tanulmány publikálásakor 2022-ben.

A kutatók szerint ez nem az első olyan tanulmány, amely arra utal, hogy a videojátékokra fordított idő és a kognitív képességek fejlődése között lehet kapcsolat. Úgy tűnik, hogy a videojátékoknak más előnyös hatásai is lehetnek.

A jelenlegi kutatást végző csapat rámutatott, hogy a korábbi tanulmányok kis mintamérete, eltérő tervezési megközelítései, valamint a genetikai és szocioökonómiai tényezők figyelmen kívül hagyása vezettek a képernyőidő hatásairól szóló ellentmondásos eredményekhez. Ezeket a korlátokat a mostani kutatás igyekezett minimalizálni.

Mindez arra utal, hogy számos tényező befolyásolja az intelligencia fejlődését és kialakulását, valamint a képernyőidő különböző módon hat testünkre és szokásainkra – így további kutatásokra van szükség.

„Nem vizsgáltuk a képernyőhasználat hatásait a fizikai aktivitásra, az alvásra, a jólétre vagy az iskolai teljesítményre, ezért ezekről nem tudunk nyilatkozni” – mondta Klingberg. „Most a környezeti tényezők egyéb hatásait fogjuk vizsgálni, és azt, hogyan kapcsolódnak ezek a kognitív hatások a gyermekkori agyfejlődéshez.”

Ezt is érdemes elolvasni:

Lehet, hogy valami mégis képes kijutni a fekete lyukakból?

Az Antarktiszon talált 80 millió éves borostyán bizonyítja az ottani esőerdők létezését

Kiemelt kép: Depositphotos.com