Az Antarktiszon talált 80 millió éves borostyán bizonyítja az ottani esőerdők létezését
Képzeljünk el egy sűrű, mocsaras erdőt a dinoszauruszok korában, ahol rovarok nyüzsögnek a virágok, páfrányok és tűlevelűek között. És képzeljük el, hogy mindez az Antarktiszon van, ugyanis német és brit tudósok először fedeztek fel itt borostyánt, amely 92–83 millió évvel ezelőtti élet nyomait őrzi.
A borostyán, vagyis a tűlevelűek gyantája mellett gyökerek, pollen és spórák fosszíliáit is megtalálták, amelyek bizonyítják, hogy a kréta időszakban Antarktisz közelében egy mocsaras esőerdő létezett. A Science Alert beszámolója szerint ez az élőhely tűlevelű fákkal volt tele, hasonlóan a mai Új-Zéland és Patagónia erdeihez. A mostani felfedezés bepillantást enged a kontinens jéggel borított felszíne alá, feltárva egykori élőhelyeit, ahol gyantatermelő fák nőhettek – még úgy is, ha a tél során hónapokig teljes sötétség borította a tájat.
Évmilliókkal ezelőtt tűlevelűek borították az Antarktiszt
Forrás: Pixabay
A gyantát termelő fák fosszíliáit eddig a Déli-sarktól jóval távolabb, például Ausztráliában és Új-Zélandon találták meg. Johann Klages, a német Alfred Wegener Intézet tengeri geológusa szerint izgalmas felismerés, hogy a történelem során mind a hét kontinensen voltak olyan klímaviszonyok, amelyek lehetővé tették a gyantatermelő fák túlélését. A kutatók célja most az, hogy többet megtudjanak erről az ősi erdei ökoszisztémáról, például, hogy az erdők leégtek-e, vagy találhatók-e életnyomok a borostyán belsejében.
A fosszilis fák és levelek felfedezése nem újdonság Antarktiszon, de a legtöbb ilyen lelet több száz millió évvel korábbra, egy Gondwana nevű szuperkontinens időszakára nyúlik vissza. Onnantól kezdve azonban, hogy Antarktisz elvált Ausztráliától és Dél-Amerikától, majd a mostani helye felé sodródott, az erdők sorsa máig rejtély.
2017-ben kutatók fúrásokat végeztek Antarktisz környéki tengerfenekén, ahol rendkívül jól megőrzött fosszilis élőhelyekre bukkantak. 2020-ban Klages és csapata bejelentette, hogy egy középső-kréta időszakból származó gyökérhálózatot, valamint pollen- és spóramaradványokat is találtak. Az újabb elemzések most konkrét bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy gyantát termelő fák is léteztek ezen a területen. Egy három méteres agyagrétegben a kutatók apró, 0,5–1 milliméter méretű borostyánkő-darabokat találtak. Ezek átlátszó, sárgás-narancs színűek, és felszínükön jellegzetes, gyantafolyásra utaló törések láthatók. A gyantafolyás akkor következik be, amikor a fa szivárgó nedvvel védi magát tűz vagy rovarok által okozott sérülésekkel szemben.
A kréta időszak az egyik legmelegebb periódus volt a Föld történetében. A környék vulkanikus lerakódásai pedig gyakori erdőtüzekre utalnak, amelyek ezekben az ősi erdőkben pusztíthattak.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Nem lehet majd bejutni a Nyugatiba vonattal: vasúti felújítás kezdődik
100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek
Mennyire vörös a Mars valójában?
Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?
Két járatát is felfüggeszti a Wizz Air, de megnyitja egy korábban bezárt európai bázisát
Putyin készen áll arra, hogy Zelenszkijjel is találkozzon
