Ledöbbentek a kutatók, ez volt a valaha látott legfényesebb robbanás az égbolton

A GRB 221009A szupernóva robbanása és gamma-kitörése olyannyira felrúgta a skálát, hogy csak ezerévente csak egy ilyen fényes jelenség történik.

A csillagászok természetesen arra számítottak, hogy valamilyen fenomenális esemény a felelős. Ehhez képest “csak” egy teljesen átlagos szupernóvának tűnő jelenséget találtak, amelyről nem igazán tudják, hogy miért produkálhatott a robbanása ilyen káprázatosat.

Óriási robbanás tartja a rekordot

A valaha volt legfényesebb szupernóva robbanás és gamma-kitörés művészi ábrázolása. AARON M. GELLER / NORTHWESTERN / CIERA / IT RESEARCH COMPUTING AND DATA SERVICES

A legerősebb földrengés vagy vulkánkitörés általában sokban különbözik a második és harmadik példától. Mindezek miatt a GRB 221009A kész rejtély a csillagászok számára, számol be az IFLScience.

Olyan fényes volt, hogy a 2,4 milliárd fényév távolság ellenére is kiakasztotta a műholdas gammasugárzás-detektorokat, ami megakadályozta, hogy közvetlenül mérjük. Az utófényét tanulmányozva a csillagászok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy 70-szer fényesebb volt, mint a jelenlegi második helyezett.

Ahelyett, hogy azonnal nekiláttak volna a vizsgálatoknak, a türelmet választották. Dr. Peter Blanchard, a Northwestern Egyetem munkatársa közleményében elmondta, miért:

A GRB utófénye olyan volt, mintha egy autó egyenesen feléd jönne felkapcsolt fényszórókkal, de nem látnád az autót. Ezért meg kellett várnunk, hogy jelentősen elhalványuljon, hogy esélyünk legyen meglátni magát a szupernóvát.

A csillagászok a GRB 221009A-t minden idők legfényesebbjének kiáltották ki. A becslések szerint pedig mindössze ezerévente egyszer kellene ilyesmit látnunk, éppen ezért különösen nagy szerencsénk volt, hogy a műholdas gammasugárzás-detektorok létezésének néhány évtizedes története alatt már észleltünk ilyet.

Mi az a gamma-kitörés?

Egy átlagos gamma-kitörés ábrázolása. ESO/A. Roquette

A gamma-kitörések (GRB-k) az ismert világegyetem legerősebb robbanásai, írja a Space.com ismertetője. Ezek a rövid, nagy energiájú fényvillanások a világegyetem legrobbanásszerűbb eseményeinek, köztük fekete lyukak születésének és neutroncsillagok ütközésének a következményei.

A NASA szerint a másodperc tört részétől a néhány percig tartó GRB-k több százszor fényesebbek lehetnek egy átlagos szupernóvánál, így olyan fényesek, mint 10^18 nap. Amikor egy ilyen esemény elkezdődik, rövid időre a megfigyelhető világegyetem legfényesebb elektromágneses sugárzási forrásává válik.

Talán a legfélelmetesebb dolog az univerzumban

Az ehhez hasonló hosszú gamma-kitöréseket fekete lyukak születésével hozzák összefüggésbe, amelyek általában 25 naptömegnél nagyobb tömegű csillagok szupernóváiból származnak.

Jogosan gondolhatnánk, hogy ez egy különösen hatalmas egyed volt, amely egy kivételes fekete lyukat hozott létre. Ha ez így van, akkor logikus lenne, hogy az esemény elindította az r-folyamatot, azaz gyors neutronbefogási folyamatot, amelyről úgy gondolják, hogy olyan elemekért felelős, mint a platina és az arany.

A kutatók a James Webb űrtávcsővel a GRB 221009A szupernóva utófényét vizsgálták, hátha találnak valami olyan jelet, amiért a szupernóva felelős lehet.

“Amikor megerősítettük, hogy a GRB-t egy nagy tömegű csillag összeomlása okozta, lehetőséget adott arra, hogy teszteljünk egy hipotézist arra vonatkozóan, hogyan keletkezik a világegyetem néhány legnehezebb eleme” – fejtette ki Dr. Blanchard.

Az alábbi, magyar felirattal ellátott Kurzgesagt videóban pedig részletesen beavatnak a gamma-kitörések mikéntjébe.