Egy ritka Hold-jelenséghez is köze lehet a neolitikum egyik legnagyobb rejtélyének a Stonehenge hatalmas köveinek. A Kr.e. 3100-ban építeni kezdett, majd évszázadokon át folyamatosan gyarapodó épület számos csillagászati eseményt jelezhetett még ezeken felül, sőt más szerepe is lehetett a korban.
Senki sem tudja pontosan mire is használták a neolitikum e hatalmas kőépítményét
Sokak szerint például a környéken élő törzsek együttműködését, szövetségét is megpecsételhette ez az épület. Ugyanakkor mutatja a korabeli lakók találékonyságát és fejlett csillagászati tudását is.
Egyrészt a hatalmas kőtömbök egy részét a kutatások szerint mintegy 390 kilométerre található lelőhelyekről hozták úton, tengeren és folyóvizen. De mi volt a céljuk ezzel a hatalmas munkával?
Forrás: Pixabay.com
Semmi sem zárja ki, hogy különböző korok és kultúrák másként használják, esetleg egyszerre többféleképp is használják. A csillagászati események előrejelzőjén túl lehetett ez a helyszíne például törzsi gyűléseknek, ünnepeknek vagy éppen háborúknak is. A legproblémásabb használata éppen a modern korra tehető, amikor a környéken lakók elhordták kövei egy részét különféle építkezésekre.
Stonhenge: a Naphoz biztosan van köze, de a Holdhoz is kapcsolódhat
Azt tudjuk, hogy a Stonehenge-et évszázadokon keresztül építették különböző itt lakó kultúrák emberei, egy időben pedig el is hanyagolták olyannyira, hogy benőtte a bozót.
Ma már tudjuk, hogy a Stonhenge köveinek elrendezése alapvetően a nyári és téli napfordulóhoz kapcsolódik. Egészen pontosan a nyári napforduló napfelkeltéjéhez és a téli napforduló napnyugtájához, írja az iflscience.com.
Forrás: pixabay
Ám a régészek egy csoportja szerint a Hold járásához is köze volt. A Hold ugyanis nem mindig ugyanazt a pályát járja be az égen. 18,6 évenként a Hold a legészakibb és a legdélibb pontján tartózkodik az égboltnak (28,72 fokos szöget zárva be). Ez a nagy “holdforduló.” A kis “holdforduló” során csupán 18,13 fokos szöget zár be.
Most tesztelhetik az elméletet
Egyes régészek szerint az úgynevezett “station stone”-ok (állomáskövek) elrendezése a legdélebbi holdkeltével áll összefüggésben. Mások szerint semmi közük nincs hozzá.
Mivel az esemény ritka, ezért még nem vizsgálták, ám 2025 januárjában sor kerül rá, így nagy erőkkel készül egy tudóscsoport arra, hogy leteszteljék az elméletet.
Clive Ruggles professzor szerint ma már elég sokat tudunk a Stonehenge Naphoz “fűződő viszonyáról”, a Holddal kapcsolatban azonban ez már nem mondható el.
A tudósok szerint azok a hónapok, amikor a Hold magasabban járt az égen, mint a Nap, sok kultúrában adtak okot az ünnepre, rituálékra. Ezek az elképzelések persze spekulációk, de a tudósok éppen most készülnek a bizonyításukra.
Ez is érdekelhet Stonehenge témában:
- A tudósok rájöttek végre Stonehenge titkára? – Részletek EBBEN a cikkünkben
- Megfejthették a Stonehenge misztikus oltárának titkát: a tudósok is megdöbbentek
