Melyik volt a valaha volt legnagyobb szárazföldi állat?

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis egy időben élünk a Föld valaha volt leghatalmasabb állatfajával. A kék bálna egy kolosszális tengeri emlős, amely akár 33,5 méteres is lehet, és több mint 150 ezer kilogrammot is nyomhat. Ami azonban a szárazföldi állatokat illeti, a mai óriások eltörpülnének a múlt bestiái mellett.

A legnagyobb szárazföldi állat, amely valaha is a bolygón járt, a rekordot jelenleg a Patagotitan mayorum tartja, amely 37 méter hosszúra nyúlt. Súlya a becslések szerint 70 tonna volt. Ez 10-szer akkora, mint a ma élő legnagyobb szárazföldi állat, az afrikai elefánt, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Láthatjuk a valaha volt legnagyobb állatot, de az vízben él

A Mamenchisaurusok ugyan szauropodák, de nem rúghatnak labdába a valaha volt legnagyobb fajjal szemben. Wikimedia

Bár hosszabb, mint egy kék bálna, a nagy lábakon élt dinoszaurusz lényegesen könnyebb annál. Ezek az őskori nehézsúlyú versenyzők szauropodaák voltak.

Ez a dinoszauruszok egy olyan alcsoportja, amely rendkívül hosszú nyakáról farkáról, valamint tömzsi lábairól ismert. Ehhez az érdekes bagázshoz tartozik még a Diplodocus, a Brontosaurus és az Apatosaurus.

Ahogy a neve is mutatja, a Patagotitan mayorum a mai Argentína déli részén, Patagónia területén élt. Nem véletlen, hogy ezen a vidéken élt az Argentinosaurus is, amelyet korábban a Patagotitan mayorum megtalálása előtt a legnagyobb dinoszaurusznak tartottak.

A Patagotitan mayorum a valaha élt legnagyobb szárazföldi állat. Illusztráció: Wikimedia

Egyesek azt állítják, hogy az Argentinosaurus nagyobb lehetett, mint a Patagotitan, és ezért továbbra is az övé a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatnak járó elismerés.

Viszont a becslések nem ok nélkül becslések. Ebben az esetben teljes példányokat soha nem fedeztek fel, és a méretük a hiányos maradványokon alapul, így előfordulhat némi pontatlanság.

A szárazföldi állatok között nincs nála nagyobb

A hatalmas termetű faj hat fosszíliáját Patagóniában tárták fel, és 2017-ben a tudósok és a nagyközönség legnagyobb megdöbbenésére először írták le a fajt. A maradványokat körülvevő üledék arra utal, hogy körülbelül 100 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban éltek.

Alakjuk és termetük alapján feltételezhető, hogy a Patagotitan mayorum növényevő volt, amely vaskos nyakát magas fák rágcsálására használta. Hatalmas súlya is arra utal, hogy a dinoszaurusz nem egy futkározó, kegyetlen gyilkológép, hanem egy nyugodt természetű óriás volt.

Titanoszaurusz csontváza Chicagóban. Fotó: Zissoudisctrucker/Wikimedia Commons

“Szerintem egyáltalán nem voltak ijesztőek. Minden bizonnyal masszív, lassan mozgó állatok voltak” – mondta 2017-ben, a faj felfedezésekor Diego Pol, az argentin Egidio Feruglio Paleontológiai Múzeum paleontológusa. “Felkelni, sétálgatni, de főleg futni igazán nagy kihívás a nagytestű állatok számára” – tette hozzá.

Ennek a méretnek azonban megvannak az előnyei. Nem valószínű, hogy bármely ragadozónak, akár csapatostól is, eszébe jutott volna kikezdeni velük.

Valószínűleg a ragadozóktól való védelem volt az egyik fő szelekciós nyomás, amely lehetővé tette számukra, hogy elérjék ezt a méretet.

A Patagotitan mayorum azonban nem vitathatatlan bajnok, és mindig fennáll az esélye, hogy egy nagyobb faj is előkerülhet.

A dél-amerikai ásatások még gyerekcipőben járnak az északi féltekén folyó ásatásokhoz képest, ahol a 19. század óta kiterjedten tanulmányozzák a dinoszauruszokat.

Figyelembe véve a Patagónia sziklás vidékéről előkerült titanoszauruszok számát, nem lehetetlen, hogy egy nap egy nagyobb faj is előkerül.

Érdemes elolvasni:

• Tudósoknak sikerült a világ egyik legritkább emlősét klónozniuk
• Megjött David Attenborough figyelmeztetése: hatalmas a baj!