Üveggé változtatta a Vezúv áldozatának agyát a hihetetlen hőség
A Vezúv Kr. e. 79-es kitörése egyike a legismertebb természeti katasztrófáknak. Ez volt az a vulkánkitörés, ami elpusztította Pompeiit és a környező településeket, és aminek nyomait azóta is igyekeznek felderíteni a régészek. Nemrég például üveget találtak – de nem mindennapi körülmények között.
A Pompeii városával szomszédos Herculaneumban a vulkánkitörés elképesztő hőségének hatására az egyik áldozat agya egész konkrétan üvegessé vált – derül ki a Guardian írásából.

Ásatási terület Herculaneumban, a háttérben a Vezúvval
Forrás: Wikimedia Commons
Tiszta, fekete üveg
A herculaneumi férfi esete teljesen ellentétes azzal, ami az agyszövettel általában történni szokott, ugyanis az legtöbbször vagy rövid idő alatt lebomlik, vagy szappanos állagúvá válik. Amit azonban Dr. Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem kutatója talált, az tömör, fekete üveg volt. Az antropológusnak eleinte csak az tűnt fel, hogy valami fénylik a koponyában, és mivel az anyag sehol máshol nem volt megtalálható, hamar világossá vált számára, hogy az agy maradványáról van szó.
A férfi halálakor 25 év körül lehetett, a holttestét pedig az 1960-as években találták meg, arcal lefele egy faágyon – valószínűleg álmában érte a halál. Petrone szerint az áldozat életében egyfajta gondnok lehetett. A hőmérséklet, a felszabaduló gázok és törmelék hatására valószínűleg azonnal szörnyethalt.
A kutatók több nyomra is bukkantak, ami ezt megerősíti. A csontok nagy része szétrobbant és teljesen elszenesedett, a mellkasi rész környékén pedig szivacsszerű anyagot találtak, ami valószínűleg a belső szervek után maradthatott. A koponyához hasonló állapotban ugyan nem, de néhány csonton és elszenesedett fán találtak üvegesnek tűnő nyomokat.

Karl Brjullov festménye az áldozatok utolsó pillanatairól
Forrás: Wikimedia Commons
Mi történt Kr. e. 79-ben?
Akár 520 fokos hőség is lehetett a vulkán kitörésekor, ami elég volt ahhoz, hogy a testzsír is meggyulladjon és a lágyszövet egyszerűen elpárologjon. Növényi és állati maradványokban találtak hasonló nyomokat, de emberben még nem. A pontos hőmérsékletet is az elszenesedett fát vizsgálva tudták meghatározni.
Körülbelül kétezren haltak meg Pompeii városában, de a térségben az áldozatok száma a 16 ezret is meghaladhatta – írja a History. A pompeii eset azért vált különlegesen ismertté, mert a vulkáni hamu elképesztő módon tartósította a testeket, de a romok számtalan festményt, műtárgyat és egyéb kincseket temettek be, amiket csak évszázadokkal később fedeztek fel újra, a 18. századtól kezdve.

A közeli Pompeiiben az üvegesedés helyett teljesen más folyamatok mentek végbe
Forrás: Wikimedia Commons
A kutatók számtalan esettel találkoztak már, és a konklúzió egyértelmű. A Vezúv kitörésekor nem volt más esély a túlélésre, csak a menekülés. A természeti katasztrófa hordereje a jövőre nézve is aggasztó lehet. 1944 óta nem volt példa rá, de egy újabb vulkánkitörés elképzelhetetlen veszélybe sodorná a 30 kilométeres körzetében élő közel 3 millió embert.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Mire használhatták a rómaiak ezt a 3. századbeli furcsa tárgyat?
Videó: 88 sírhelyet tartalmazó, római kor előtti nekropoliszt fedeztek fel
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt