Üveggé változtatta a Vezúv áldozatának agyát a hihetetlen hőség
A Vezúv Kr. e. 79-es kitörése egyike a legismertebb természeti katasztrófáknak. Ez volt az a vulkánkitörés, ami elpusztította Pompeiit és a környező településeket, és aminek nyomait azóta is igyekeznek felderíteni a régészek. Nemrég például üveget találtak – de nem mindennapi körülmények között.
A Pompeii városával szomszédos Herculaneumban a vulkánkitörés elképesztő hőségének hatására az egyik áldozat agya egész konkrétan üvegessé vált – derül ki a Guardian írásából.
Tiszta, fekete üveg
A herculaneumi férfi esete teljesen ellentétes azzal, ami az agyszövettel általában történni szokott, ugyanis az legtöbbször vagy rövid idő alatt lebomlik, vagy szappanos állagúvá válik. Amit azonban Dr. Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem kutatója talált, az tömör, fekete üveg volt. Az antropológusnak eleinte csak az tűnt fel, hogy valami fénylik a koponyában, és mivel az anyag sehol máshol nem volt megtalálható, hamar világossá vált számára, hogy az agy maradványáról van szó.
A férfi halálakor 25 év körül lehetett, a holttestét pedig az 1960-as években találták meg, arcal lefele egy faágyon – valószínűleg álmában érte a halál. Petrone szerint az áldozat életében egyfajta gondnok lehetett. A hőmérséklet, a felszabaduló gázok és törmelék hatására valószínűleg azonnal szörnyethalt.
A kutatók több nyomra is bukkantak, ami ezt megerősíti. A csontok nagy része szétrobbant és teljesen elszenesedett, a mellkasi rész környékén pedig szivacsszerű anyagot találtak, ami valószínűleg a belső szervek után maradthatott. A koponyához hasonló állapotban ugyan nem, de néhány csonton és elszenesedett fán találtak üvegesnek tűnő nyomokat.
Mi történt Kr. e. 79-ben?
Akár 520 fokos hőség is lehetett a vulkán kitörésekor, ami elég volt ahhoz, hogy a testzsír is meggyulladjon és a lágyszövet egyszerűen elpárologjon. Növényi és állati maradványokban találtak hasonló nyomokat, de emberben még nem. A pontos hőmérsékletet is az elszenesedett fát vizsgálva tudták meghatározni.
Körülbelül kétezren haltak meg Pompeii városában, de a térségben az áldozatok száma a 16 ezret is meghaladhatta – írja a History. A pompeii eset azért vált különlegesen ismertté, mert a vulkáni hamu elképesztő módon tartósította a testeket, de a romok számtalan festményt, műtárgyat és egyéb kincseket temettek be, amiket csak évszázadokkal később fedeztek fel újra, a 18. századtól kezdve.
A kutatók számtalan esettel találkoztak már, és a konklúzió egyértelmű. A Vezúv kitörésekor nem volt más esély a túlélésre, csak a menekülés. A természeti katasztrófa hordereje a jövőre nézve is aggasztó lehet. 1944 óta nem volt példa rá, de egy újabb vulkánkitörés elképzelhetetlen veszélybe sodorná a 30 kilométeres körzetében élő közel 3 millió embert.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Mire használhatták a rómaiak ezt a 3. századbeli furcsa tárgyat?
Videó: 88 sírhelyet tartalmazó, római kor előtti nekropoliszt fedeztek fel
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét