Románia rablóbékének gondolta a bukaresti béke eredményét

Románia 1916-ban, a korábbi szövetségesi ígéretét megszegve, megtámadta a központi hatalmakat. Abban a reményben tette ezt, hgoy győzelméért tetemes területi gyarapodás lesz a jutalma. A kezdeti sikereket követően azonban úgy tűnt, hogy rosszul számított, mert az ország területének a jelentős részét elfoglalták az ellenséges csapatok. Ezért a román politikai elit egy olyan béke aláírására kényszerült, amelyet a kortársak csak rablóbékének neveztek. A bukaresti béke viszont nem bizonyult tartósnak.

Románia színt vált

Az első világháború kitörése előtt Románia, élén a német Hohenzollern-dinasztiából származó I. Károly királlyal, a központi hatalmak szövetségesének számított. Amikor azonban kitört az első világháború, akkor az ország semleges maradt. Formálisan azért, mert a háborút az Osztrák-Magyar Monarchia indította a hadüzenetével, és emiatt nem volt kötelessége beavatkozni. Azonban a két háborús fél kialakulásával világossá vált, hogy két politikai célja közül (Erdély és Besszarábia megszerzése) a könnyebb zsákmányt az ígérte, ha oldalt vált.

Bár Németország szorgalmazta az Osztrák-Magyar Monarchiánál, hogy Románia semlegességét biztosítsa azzal, hogy lemond bizonyos területekről a javára, ezt a dualista állam értelemszerűen elutasította. Az antant felé vezető út azonban nem bizonyult egyenesnek, ugyanis sokáig az antant semmilyen garanciát nem tudott vállalni arra, hogy Romániát nem támadják meg két oldalról, azaz Erdély és Dobrudzsa felől is. Végül a román kormány megkapta a garanciákat, a bukaresti egyezmény aláírásával így csatlakozott az antanthoz.

Románia támadása 1916 augusztusában (Wikipédia)

1916. augusztus 27-én éjjel megindult a román offenzíva Erdély ellen. A hadjárat időpontja kedvezőnek tűnt, hiszen a központi hatalmakat a Somme folyónál és a Bruszilov-offenzívában is jelentősen leterhelték az antant csapatai. A román hadvezetés úgy gondolkodott, hogy erejének nagyobb részét Erdély ellen összpontosítja, míg Dobrudzsában kevesebb erőt hagy, bízva abban, hogy a megígért orosz csapatok érkezéséig tartják ezt a frontot.

Románia sikereitől a fegyverszünetig

Románia Erdély elleni támadása eleinte sikeresnek tűnt, a váratlanság és a létszámfölény miatt. Azonban a román csapatok gyengén kiképzettnek és rosszul felszereltnek bizonyultak a harci tapasztalatokkal bíró és a hadiipart addigra felpörgető központi hatalmak ellen. Bár eleinte gyorsnak tűnt az előrenyomulásuk, valójában a kítűzött célokat nem sikerült elérniük. 1916. szeptemberében az erdélyi offenzívát leállították, miután August von Mackensen vezetésével a törökökkel megerősített német-bolgár csapatok komoly sikereket értek el Dobrudzsában. A csapatok egy részét át kellett dobni arra a frontra.

Románia visszaszorulása 1916 novemberétől (Wikipédia)

Az osztrák-magyar és a német erők ellentámadásának köszönhetően 1916 szeptemberétől fokozatosan kiszorították a román hadsereget Erdélyből. 1916. október közepén a visszafoglalás befejeződött. Románia nehézségei azonban nem értek véget. Ugyan az orosz erősítés befutott, de Mackensen meglepetésszerű támadást hajtott végre. 1916. december 6-án elfoglalta Bukarestet. A háború végül egyfajta állóháborúvá változott a Szeret folyó vonalában.

Románia sorsát látszólag megpecsételte a bolsevikok 1917-es hatalomátvétele. Leninék ki akartak hátrálni a háborúból, ezért december 4-5-én fegyverszünetet írtak alá a központi hatalmakkal. Ez lényegében megszüntette az orosz támogatást, ami nélkül Románia nem tudott megfelelő ellenállást kifejteni. Néhány nappal később ezért, 1917. december 9-én Foksányban a két fél fegyverszünetet írt alá.

Az úgynevezett rablóbéke

Románia területi veszteségei nem bizonyultak súlyosnak. 5113 négyzetkilométernyi terület került a Kárpátok mentén az Osztrák-Magyar Monarchiához. Ennél valamivel súlyosabbnak bizonyult, hogy Dobrudzsa Bulgáriához és a Duna-delta a központi hatalmak kezelésébe került. A román hadsereget le kellett szerelni békelétszámra, a háborús létszám is csak a Besszarábiában állomásozó alakulatoknak lett megengedve. Besszarábia ugyanis elvileg Oroszországhoz tartozott, viszont azzal, hogy Ukrajna függetlenné vált, a terület helyzete megkérdőjeleződött. Románia pedig a központi hatalmak jóváhagyásával élt a lehetőséggel, és elfoglalta.

A bukaresti béke 1918-ban (Wikipédia)

Jóval szigorúbbnak bizonyultak a békeszerződés gazdasági vonatkozásai. A román olajkutakat 90 évre Németországnak kellett bérbe adni és a háború hátralévő részében a német gazdaságot és hadiipart táplálta. Romániát kötelezték arra, hogy az élelemfeleslegét adja át Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának, ám hogy ez az élelemfelesleg mekkora és hogy azt milyen áron kellett átadnia, arról a központi hatalmak bizottsága döntött. A vasút, a távíró, a posta és a telefon a központi hatalmak ellenőrzése alatt maradt, akik fegyveres erőket állomásoztattak Románia területén, a románok költségére.

Az élelem elkobzása mély nyomot hagyott a lakosságban, mert az egyébként is élelemgondokkal küzdő közponit hatalmak igyekeztek minden elérhető élelmiszert és alapanyagot hazaküldeni. Míg a román lakosság éhezett, addig a megszálló katonaság és a központi hatalmak tisztségviselői relatív jólétben éltek egészen 1918 második feléig. Érdekes módon, bár a román parlament mindkét kamarája jóváhagyta a szerződést, a király sosem írta alá, így Romániában nem emelkedett törvényerőre.

Burián István, a Monarchia külügyminisztere, aláírja a békét (Wikipédia)

Amikor az antant a macedóniai offenzívájával 1918 szeptemberében súlyos vereséget mért a központi hatalmakra a Balkánon, Bulgária fegyverszünetet kért. A bolgárok kiválásával a románokat kétfrontos háborúval fenyegető veszély megszűnt, ezért aktuálissá vált az ismételt hadbalépés a központi hatalmak meggyengülése miatt. Végül 1918. november 10-én, egy nappal az első világháborút lezáró fegyverszünet előtt Románia hadat üzent Németországnak, visszalépve a háborúba. Elfoglalta Erdélyt, majd egészen Budapestig jutott, kamatostul fizetve vissza azokat a sérelmeket, amelyek saját benyomásaik szerint a bukaresti békeszerződéssel érték őketé