A marosvásárhelyi várban jártunk
Marosvásárhely három földrajzi tájegység: a Mezőség, a Maros-völgye és a Nyárádmente találkozásánál fekszik. Erdély egyik legnagyobb városa, és a magyarság lélekszámát tekintve a legtekintélyesebb a mai Romániában. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropoliszövezet központja.
Először 1323-ban Novum Forum Siculorum, azaz Székelyújvásárhely, 1349-ben Sekulvasarhel néven említik, a Marosvásárhely megnevezés csak Bethlen Gábor korában alakul ki. A 15. században mezőváros, 1616-ban szabad királyi városi rangot kap.
A marosvásárhelyi vár és Vártemplom néven ismert műemlékegyüttes, Erdély egyik legjelentősebb magyar vonatkozású kulturális öröksége.
A középkorban a Maros bal partján terült el Marosvásárhely, melynek erődítése plébániatemplomát ölelte körül. Napjainkban látható formáját a 17. században, többszöri átépítések után nyerte el. A vár területének formája egy szabálytalan téglalaphoz hasonlítható, nagyjából 230X190 méter nagyságú. Falai 8-10 méter magasságúak és 7 bástyával tagoltak. Ezek a korabeli gyakorlatnak megfelelően a városi céhcsoportok fenntartásában voltak, és védelmüket is nekik kellett ellátni. A szabók, mészárosok, kádárok, szűcsök, lakatosok, vargák külön bástyával rendelkeztek, melyek nevüket is a kezelőikről kapták. Ezeken kívül pedig a város felőli oldalon található az egyetlen kaputorony a felvonóhíddal. Mindegyik tüzérség befogadására kialakított, komoly védműnek számított. Délnyugati irányban kettős várfal biztosítja a védelmet, és itt a sarokban található a ferencesek által az 1200-as évek közepén emelt gótikus plébániatemplom. Elődeiket, a domonkosokat a tatárjárás pusztította el. A templom maga is külön erődítésekkel bírt: ablakait és harangtornyát lőrésessé alakították, kisebb tornyokat építettek hozzá, valamint külön felvonóhíddal rendelkezett.
A ferences templom első erődítése feltehetően Báthory István idejében történhetett. A korabeli építészet szerint egy kőfallal vehették körbe az egyházi épületet. Az erdélyi reformáció megjelenésével azonban elvették a ferencesektől és az új hit képviselői vették használatba. Erdély rossz emlékezetű évtizedeiben Basta császári hadvezér csapatai dúlják fel és fosztják ki Marosvásárhelyet, melynek következtében szászföldre menekül annak lakossága. Borsos Tamás főbíró itt tanulmányozza a szász erődített városfalakat és hazatértük után az ő ötlete alapján kezdenek korszerűbb védművek építésébe. A helyzet visszásságát mutatja, hogy Basta végül támogatja az általa tönkretett város megerődítését. 1661-ben törökök veszik be Marosvásárhelyet, 1687-ben császári csapatok szállják meg. 1707 áprilisában itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet, azonban a vár már nem játszott szerepet többet sem a Rákóczi-, sem a 1848-1849-es szabadságharcban.
2012-ben ben nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek. Ennek során újrafödték illetve restaurálták a várfalakat és a belső épületeket, helyreállították a várudvari sétányokat, parkosítást végeztek és legvégül a templom is megújultan várja a hívőit. Látogatáskor nemcsak a történelem szerelmesei tudják jól érezni magukat. A szép virágoskertek, rendezett zöldövezet a nagy várudvarban kizárja a nagyvárosi nyüzsgés kellemetlenségét. A barátságos környezet kiváló vendéglátó szolgáltatásaival is hosszabb időtöltésre csábít. Itt nem a kulacs, a túrabakancs és a hátizsák szükségeltetik, hanem az elegancia.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban