7 lépés, az álhírek kivédéséhez

Így biztosan tudhatod, hogy a logikusnak tűnő valós vagy álhír, amit az ismerősödtől hallottál, tényleg lehetséges, vagy echte hülyeség.

És persze a másik irányba is működik: simán lehet, hogy elsőre valami teljesen abszurdnak tűnik, mégis van valóságalapja. Például a 90-es években így kezdték el megvádolni a dohányvállalatokat, hogy tudják, hogy a cigarettájuk veszélyes, mégis árusítják – akkor ez összeesküvés-elméletnek számított, mára mindenki tisztában van vele.

1. Keress bizonyítékot

Az előbbi példa illusztrálja, hogy lehet igaza az összeesküvés-elméleteknek. Viszont az álhírek gyakran visszautasítják a hagyományos információforrásokat („mind benne vannak az átverésben”), a bizonyítékok hiányát szándékos rejtegetésnek titulálják, vagy általános, elmosott anekdotákat használnak specifikus szituációkra, írja H. Colleen Sinclair szociálpszichológus a The Conversation nevű tudományos folyóiratban.

2. Teszteld a gyanúsítást

A tudomány egyik alapvetése, hogy megkérdőjelezhetőnek kell lenni – így kiderül, hogyha tévedtek. A tudományos módszer alapvetései a megfigyelés, kérdésfeltevés és kísérletek, amiknek bármikor reprodukálhatónak kell lenni, írja a Britannica. Az álhírek terjesztői azonban nem kérdőjelezik meg saját állításaikat. Helyette tedd meg te; gondolkodj, mi mond nekik ellent és nézz utána ezeknek a dolgoknak!

3. Vigyázz a hálókkal

Az is intő jel lehet, ha túl sok ember követ egy elméletet. Ha egy titkot túl sok ember tud, az többé már nem titok, sokkal inkább álhírek egymásra épülő, önmagát gerjesztő hálója. A később igaznak bizonyuló elméleteket általában kevesen követték, és céltudatosan a megoldás felé terelték, míg a koholt vádakat tömegek megszerzésére használják.

Illusztráció. Forrás: Pixabay

4. Keress indítékot

Ha valaminek látszólag nincs értelme, az azért van, mert tényleg nincs. Például kinek állna érdekében hazudni róla, hogy milyen alakú a Föld? Ezeket az ellentmondásokat általában azzal próbálják áthidalni, hogy minden egy nagyobb terv része – ami elsőre sem hangzik hitelesnek.

5. Keresd meg az álhírek forrását

Komoly ügyekben is titokban tarthatják a forrást biztonsági okokból, például a Watergate-botránynál. De a jogi procedúra során ezek a személyek általában előlépnek – szemben az álhírek terjesztőivel. Név nélkül könnyű hazudni, de miért hinnénk azoknak, akik önmaguk sem megbízhatóak?

6. Óvakodj a természetfelettitől

Rengeteg összeesküvés-elmélet és álhír hivatkozik paranormális erőkre vagy idegenekre. Nem véletlen: ezeket soha nem lehet ellenőrizni, mert kézzelfogható bizonyíték híján teljesen kívül esnek a tudomány szerepkörén. De minél közelebb van valami a science-fictionhöz, annál valószínűbb, hogy tényleg csak fikció.

8. Keresd a figyelmeztető jeleket

Az álhírek mögött gyakran állnak egyéb kockázatos jelenségek. Gyakoriak bennük az előítéletek, különösen, ha olyan társadalmi réteghez kapcsolódnak, amelynek jó vagy javulóban van a helyzete. Emellett a kritikusok lekezelése is ide tartozik: könnyebb valakit birkának nevezni, vagy megvádolni, hogy ő is benne van az összeesküvésben, mint elismerni, hogy nincs igazunk.

Ez is érdekelhet:

• Gyilkosok, akik megváltoztatták a történelmet
• Megvan, kiket a legkönnyebb összeesküvés-elméletekkel becsapni